Képviselőházi irományok, 1896. XVIII. kötet • 448-473. sz.

Irományszámok - 1896-450. Törvényjavaslat A kovácsháza-csabai keskenyvágányú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

450. szám. 13 1-ső melléklet a 450. számú irományhoz. Indokolás, „a kovácsháza-csabai keskenyvágányú helyi érdekű vasút engedélyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az okszerű mezőgazdaság fejlesztésének egyik "főeszközét a közlekedés javítása képezi E tekintetben különösen az alföldön, a hol a közúti közlekedés télviz idején természeti nehézségekkel küzd, az olcsó gazdasági vasutak létesítése nagyfontosságú. E czélnak első sorban a szállítható mezei vasutak, a gazdaság további fejlődése folyamán állandó jellegű s már legtöbbnyire gó'züzemre berendezett űgvnevezett iparvasutak, a hol pedig nagyobb érdekkör és nagyobb távolságra való szállítás jő szóba, olcsó és egyszerű berendezésű helyi érdekű vasutak felelnek meg. Ezzel az észszerű, fokozatos fejlődéssel találkozunk Csanád- és Arad vármegyék területén is. Csanád vármegye kovácsházai és battonyai járásában ugyanis több nagybirtokos 1894-ben »Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaság* czéggel részvénytársaságot alapított oly czélból, hogy az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak »Kovácsháza« állomásától a dombegyházakupái pusztáig — a mezőhegyési magyar kir. ménesbirtok területén létező gazdasági vasút mintájára — saját területükön keskenyvágányú gőzüzemű vasutat létesítsenek és pedig a névszeriut megnevezett részvényesek gazdasági termékeinek és gazdasági szükségleteinek szállítására. — Ezen 15*4 kilométer hosszú, határozottan magánjellegű vasút még az 1894. év folyamán megépült s a szabályszerűen megtartott mtítanrendőri vizsgálat kedvező eredményéhez képest, még ugyanazon évben használatba is vétetett. Az iparvasut igénybevételéhez fűződő előnyök már 1895-ben arra birták a részvényes birtokosokat, hogy az egyes gazdaságokba vezető vágányokat meghosszabbíttassák. A távolabbra, nevezetesen a kováesháza-csabai útvonalba eső községek és puszták birtokossága e példán okulva, szintén belátta oly szállítási eszköznek nélkülözhetlen voltát, mely az év minden szakában és mindenféle időjárás mellett is egyaránt igénybe vehető. E szükséglet kielégítésére az érdekeltség 1894-ben Békés-Csabától Csanád-Apáczáig vezetendő vasút megépítését vette czélba, s a még ugyanazon évben megadott előmunkálat engedély alapján a teryeket elkészítette s a kivitel czéljaira az »Alföldi Első Gazdasági VasutRészvénytársaság«-nak rendelkezésére bocsátotta. A nevezett társaság ugyancsak Kovácsházától, vagyis a már üzemben lévő magánjellegű gazdasági vasút kiindulási pontjától Csanád-Apáczán