Képviselőházi irományok, 1896. XVII. kötet • 440-447. , CL-CLIII. sz.
Irományszámok - 1896-444. A képviselőház mentelmi bizottság jelentése a Rakovszky István orsz. képviselő úr mentelmi jog megsértése tárgyában
162 444. szám. 2-ik melléklet a 444. számú irományhoz. Külön vélemény, Lepsényi Miklós orsz. képviselő mentelmi ügyében. A t. képviselőház mentelmi bizottságának határozatával szemben, melyben kimondja, hogy Lepsényi Miklós orsz. képviselő megtámadtatásának esetében a mentelmi jog megsértését nem látja fenforogni, különvéleményem a következő: Nem csupán tévesnek, hanem alkotmányjogunk sarkelveibe ütközőnek tartom azt a felfogást, hogy az 1 immunitást csak a hivatalos közegek cselekményei ellen kell megvédeni. A tételnek ilyeténképen való felállítása az immunitásnak a mi közjogunk által megállapított intézményével homlokegyenest ellentétben áll. Ennek az immunitásnak megsértése esetében az a külső körülmény, hogy e sérelmet ki követi el, vagy mely okból követi el, magát a közjogi sérelmet el nem enyésztetheti. A sérelem elkövetésének motívumai és a sérelmet elkövetők személyi vagy jogi minősége legfeljebb a sérelem orvoslásának, illetőleg megtorlásának mikéntjére gyakorolhatnak befolyást De azt mondani, hogy ha ily sérelem elkövettetett, az az elkövetés tényének daczára a szerint tekintetik létezőnek vagy nem létezőnek közjogilag is, a mint ilyen vagy olyan részről, ilyen vagy olyan okból történt a sérelem: ez nem a történelmileg kifejlődött magyar immunitás elmélete, hanem az opportunismus és a megalkuvás, vagy épen a pillanatnyi áramlatok taktikája ; mely életelemében támadja meg magát az immunitásnak nálunk kifejlődött alkotmányi jogát. Vizsgáljuk meg mindenekelőtt, milyen megítélés alá esik az a felfogás, mely okból indul ki, hogy hazánkban a parlamenti immunitás megsértése általában csak a hatalom részéről képzelhető. Ezt az elvet ekkép nem a magyar közjog formulázta. Ez a franczia, belga, osztrák és a német közjogoknak elmélete, mely nem is száz évre terjed vissza, s amaz államok speciális viszonyaiban leli magyarázatát. De a ki ezt az elméletét az immunitásnak Magyarországon századokra visszanyúló jogfejlődésével szemben akarja érvényesíteni, az, megengedem, erre irányuló szándék nélkül, tényleg azonban a mi történelmi jogfejlődésünk elveit vetkőzteti ki valódi hatályukból. A franczia és az annak nyomán induló közép-európai jogfejlődés a parlamenti immunitás kérdésében egyedül arra törekedett, hogy a hatalom önkénye ellen védekezzék. A mi különösen a mintául szolgáló államot, Francziaorszagot illeti, ott a forradalom teremtette meg, minden történelmi előzménynyel szakítva, a parlamentarismust.
