Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-403. Törvényjavaslat a söradóra vonatkozó törvényes határozmányok részben való módositásáról
403. szám. 27 szerint összesen 50.348 frtot tesz ki, ennélfogva az új adótétel alapján várható adójövedelem tényleges összege 4,826.116 írttal vehető számításba. Ezek után áttérek a javaslat egyes szakaszainak indokolására: Az 1. §. a söradó tételét, valamint ezen adóból a kis- és közép sörfőzdék részére biztosított leengedés mérvét és az annak igénybevételéhez kötött feltételeket határozza meg. A 2. §. a söradó iránti törvényes szabályok 37., 38. és 40. §-ainak rendelkezéseit a^ sörtermelőkre nézve méltányos módon megváltoztatja. A most érvényben levő rendelkezések szerint ugyanis utólagos megadóztatásnak csak akkor nincs helye, ha a sörlé csak háromötödrész (0*6) fokkal erősebb, mint bejelentetett; mig a sörlé mennyiségében talált minden többlet a sörlé tényleges foktartalma alapján utólagosan megadóztatandó. Ha tehát például 100 hektoliter 12 fokú sörlé (== 1.200 hlfok extract) jelentetett be, a sörfőzőnek meg van engedve 100 hliter 12-6 fokú sört (= 1.260 hlfokot) utólagos megadóztatás nélkül termelni; ha azonban a sörlé hivatalos megállapításánál 103 hliter 12 fokú sörlé (= 1.236 hlfok extract) találtatik, utólagos megadóztatásnak van helye. Minthogy azonban a söradó a hűtőbárkára eresztett sörlé mennyisége és annak a hivatalos czukormérő segélyével R + 14 hőfok mellett megállapított extract-tartalma után fizetendő, ennélfogva következetesen a termelt sörlé hivatalos megállapítása is a mennyiség és minőség együttes számbavétele mellett eszközlendő, illetőleg Utólagos megadóztatás csak akkor követelendő, ha az extract-tartalomnak hivatalosan megállapított hlfokai (a sörlé mennyiségének és foktartalmának szorozata) a bejelentett hliterfokokat meghaladják. E mellett a bejelentett hlfokok 5°/o-át meg nem haladó többletek utólagos megadóztatás alá nem vétetnek és büntetésnek csak akkor van helye, ha a többlet-termelés a bejelentett hlfok 10°/o-át meghaladja. Ez a szakasz továbbá a sörlé mennyiségének meghatározásánál a normális hőmérséknél meglevő igazi térfogatot rendeli számításba vétetni és tekintettel arra, hogy a sörlé a hütőbárkáról rendszerint R + 14 foknál nagyobb hőmérsék mellett eresztetik le és ennek következtében az eddigi eljárás szerint a sörlé mennyiségének a hütőbárkán való megállapítása a sörlének látszólagos, vagyis nagyobb térfogata szerint történt, ezen rendelkezés által a sörfőzdék a megadóztatásnál e részben is az eddiginél kedvezőbb elbánásban fognak részesülni. A 3. §. a vámvonalon át kivitt sör után járó adóvisszatérités mérvét az új adótételnek megfelelő magasabb kiméretben állapítja meg s egyúttal a sörlé mennyiségében erjedés, raktározás stb. folytán felmerült apadás fejében az esetenkint visszatérítendő adóból még eszközlendő visszatérítésnek mérvét az eddigi 4°/o helyett — a tényleges viszonyoknak megfelelően — 5°/o-ban állapítja meg. A 4. §. megengedi, hogy — az indokolás általános részében már jelzett okokból — a hütőbárkák használata a sörfőzdékben esetleg mellőztessék, s elrendeli, hogy a hűtőbárkáhelyett alkalmazandó mérőkészülékek az illető sörfőzdéknek a kincstár költségén szolgáltaisanak ki. Az 5. §. a nagy üzleti terjedelemmel biró sörfőzdékben az ellenőrzés megbízható gyakorlása czéljából a sörfőzés adóköteles műveletéhez tartozó eljárás egyes részleteire kiterjedő lajstrom vezetését rendeli el. Ez a rendelkezés abban találja indokolását, hogy azon nagyobb sörfőzdékben, melyekben egyik főzés a másikat időmegszakitás nélkül követi, az ellenőrzés csupán a műeszközöknek időleges zár alá helyezése által megbízhatóan nem teljesíthető. Ez a szakasz egyúttal a lajstrom vezetése körül elkövetett mulasztások miatt megszabandó pénzbüntetések mérvét is megállapítja.
