Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-403. Törvényjavaslat a söradóra vonatkozó törvényes határozmányok részben való módositásáról

28 403. szám. A 6. §. a söradó hitelezésére vonatkozó rendelkezéseket szabatosabban határozza meg és egyúttal az eddig csak a szesz- és czukoradóra nézve engedélyezve volt kamatleszámitolást kiterjeszti a sörre is, megengedvén, hogy a készpénzben előre befizetett söradóból a pénzügyminister által meghatározandó mérvű százalék leszámittassék. A leszámítolás mérvének meghatározása azért tartandó fenn a rendeleti útnak, hogy a leszámítolásnál a kamatláb időnkinti változásai érvényesíthetők legyenek. A 7. §. a sörfőzdék állandó felügyelet alá helyezése iránt intézkedik s egyúttal a sörfőzők szoros felügyelet alá helyezése tekintetében jelenleg érvényben levő rendelkezéseket hatályon kivül helyezi. A 8. és 9. §-ok a söradó ellen elkövetett kihágások esetében a kincstár érdekeinek biztosítása czéljából szükséges és a jövedéki felügyelet alá helyezett más iparágakra nézve is fennálló általános rendelkezéseket tartalmazzák, a 10. §. pedig a sörlé mennyiségének hivatalos megállapítására szolgáló készülékkel elkövethető visszaélések megtorlására megfelelő büntető határozatokat állapit meg. A 11. §. a törvény életbeléptekor meglevő sörkészletek pótmegadóztatása iránt intézkedik és a fizetendő pótadó tételét az 1. §-ban meghatározott új adótételben foglalt felemelést megközelítő mérvben átlagosan határozza meg, a mennyiben a pótadó tétele 10 czukorfokú sörlé alapul vétele mellett állapíttatott meg. Ilyen átlagos meghatározás azon okból szükséges, mivel a kész sör eredeti és a termelés alkalmával eszközölt megadóztatásnál is alapul szolgált czukorfoktartalmának meghatározása egyszerű módon nem eszközölhető, és e miatt a felek nem lehetnének abban a helyzetben, hogy a czukormérő-fokonkint való pótmegadóztatás esetében sörkészleteiknek eredeti czukorfoktartalmát bejelenthessék. Intézkedik továbbá ezen szakasz a pótadó befizetésének módozatai iránt és meghatározza a pótadó megrövidítésének eseteiben alkalmazandó pénzbüntetéseket. A 12. §. a kihágási esetekre nézve az illetékességet állapítja meg, és a pénzügyigazgató ságok illetékességi körébe utalt kihágásokért az azok által jogérvényesen megállapított pénzbüntetéseknek szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatásánál követendő eljárás tekintetében azonos módon rendelkezik, mint az 1894 : XV. törvényezikk. A 13. §. a tőrvény életbeléptének időpontját, valamint hatályát határozza meg és a végrehajtási záradékot tartalmazza. Midőn e törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett előterjesztem, megjegyzem egyúttal, hogy e tőrvényjavaslat a vám- és kereskedelmi szövetség megújítása iránt folytatott tárgyalások rendén az ossztrák pénzügyministerrel egyetértőleg állapíttatott meg. Végül ezen javaslathoz a következő kimutatásokat melléklem: A. Kimutatás a sörfőzdék által megadóztatásra bejelentett sörlé mennyiségéről és az az után előirt söradóról. B. Kimutatás a megadóztatásra bejelentett sörlé czukorfoktartalmáról. G. Kimutatás a magyar korona országaiban levő és 2.000, illetőleg 5.000 és 15.000 hektoliternél nem nagyobb termeléssel biró sörfőzdékben termelt sörmennyiségekrői, és a söradóból ezeket megilletendő leengedés összegéről. D. Áttekintés az üzletben volt sörfőzdékről. E. Kimutatás a vámvonalon át behozott és kivitt sörről. F. Kimutatás a vámvonalon át adóvisszatérités mellett kiszállított sörmennyiségekrői. Budapesten, 1898. évi április hó 20-án. Lukács László s, h., m. kir. pénzügy mmister.