Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-412. A pénzügyi bizottság jelentése "a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóló törvényjavaslat tárgyában

98 412. szám. I szöveget hoz javaslatba, mely a kiválás előzetes feljegyzésének hatályát fentartja általában arra az esetre, ha a szövetkezet részéről való bejelentés utólag megtörtént, vagy ha az előzetes feljegyzést kérő a szabályszerű kiválás megtörténtét utóbb igazolja. I ! • I A 23. §-hos. Az az elsőbbség, melyet a m. javaslat az országos központi hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett szövetkezet részére á saját tagjai irányában fennálló követeléseire nézve más hitelezők követeléseivel szemben megadni kíván, több tekintetben közelebbi meghatározást és korlátozást igényelt, ennek következtében a bizottság a m. javaslat 23. §-a helyett ujabb szöveget állapított meg. Ez a szöveg összefügg a m. javaslat 64., illetőleg a bizottsági szöveg 65. §-ával, mely a központi hitelszövetkezet részére megadott hasonló elsőbbségi jogot szabályozza. Ez okból a 23. §. új szövege a 65. §-nál van ismertetve. 1 • • A 29. §-hos. Abban az esetben is, ha általában a közgyűlés összehívása és megtartása ellenkezik a törvénynyel vagy az alapszabályokkal, a megsemmisítés tárgya tulajdonképeu nem a közgyűlés, hanem a közgyűlés eredménye vagyis a közgyűlési határozat. Ezért a bizottság a javaslat szövegéből azt a kitételt, mely a »közgyülés megsemmisítését* emliti, mellőzendőnek tartotta. -1 • "i A 30, §-hoz. A javaslat a szövetkezeti igazgatóság tagjainak számát csak a minimum meghatározásával állapítja meg s nincs kizárva, hogy az igazgatóság háromnál több személyből fog állani; erre való tekintettel a bizottság a szakasz első bekezdését a ministeri javaslat elvi álláspontjának fentartásával akként njódositotta, hogy az igazgatósági tagok legalább egy harmada a szövetkezet tagja legyen. Annak biztosítása végett, hogy a szövetkezet igazgatásában értelmesebb elemek vegyenek részt, a bizottság a njiinisteri javaslatban megállapított kellékeken kivül megkívánja azt is, hogy az igazgatóság tágjai irni tudjanak. •I I A 33. §-hoz. A javaslat a mérleg felállításának szabályozása kérdésében a kereskedelmi törvény 199. §-át veszi alapul, s ezenkívül a 33. §. 2. pontjában ki van mondva, hogy az árfolyammal bíró értékpapírok legfeljebb abban az árfolyamban vehetők fel, melylyel az üzleti év utolsó napján bírtak. Ennélfogva nem indokolt, hogy a szövetkezeti vagyon értékének kiszámításánál más időpont vétessék alapul, mint a melyet a kereskedelmi törvény 199. §-ának 1. pontja és a javaslat 33. §-ának 2-ik pontja megállapít. Ugyanazért a 33. §. 1-ső pontja oly szövegezést nyert, mely szerint a szövetkezet vagyona abban az Összegben veendő fel, mely az üzleti évutolsó napján az egyejs tárgyak értékének megfelel. A szakasz 3-ik pontján tett módosítás összefügg a 2-ik pont kapcsán felhozottakkal. A 37. §-hoz. A ministeri javallat 37. §-a azt mondja, hogy a felügyelő bizottság tagjai az igazgatóság üléseiben résztvehetnek. Ezt könnyen úgy lehetne magyarázni, hogy szavazati joggal tényleg be is folyhatnak az igazgatósági határozatok meghozatalába. Minthogy ez nem czéloztatik, a bizottság a §-t oda módosította, hogy a felügyelő bizottság tagjai az igazgatóság üléseiben jelen lehetnek.