Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-412. A pénzügyi bizottság jelentése "a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóló törvényjavaslat tárgyában

. szám. 99 41. §-hos. A bizottság a következő új szakaszt hozza javaslatba : »A felszámolt szövetkezetnek a tartozások és üzletrészek kielégítése után fenmaradó tartalékalapjából 10°/o-ot a szövetkezet kerületébe tartozó község vagy községek szegény alapjának javára kell fordítani. Az alapszabályok erre a czélra többet utalhatnak.« A megalkotandó törvény értelmében alakuló szövetkezetek czélja — a nyerészkedés kizárásával — a szegényebb néposztályok anyagi támogatása. Kívánatos, hogy ez a ezél érvényre jusson a szövetkezet megszűnése után is azokban az esetekben, midőn a szövetkezet feloszlása miatt felszámolásnak van helye. A szövetkezet tartalékalapjának képződéséhez nemcsak azok járultak hozzá, a kik a felszámoláskor a szövetkezet tagjai és a kik közt a szövetkezet vagyona az alapszabályokban megállapított elvek szerint felosztandó, hanem — esetleg túlnyomóan — azok is, a kik a szöetkezet kötelékéből már előbb kiváltak; a szövetkezet tagjaira nézve tehát nem sérelmes, a köz érdekében pedig felette kívánatos, hogy a törvény kötelezőleg szabja meg, hogy a felszámolt szövetkezetnek tiszta tartalékalapjából egy bizonyos rész a szegényalapra fordíttassák. Ez a rész nem lehet kisebb a tartalékalap 10°/o-ánál, nincs azonban kizárva, hogy az alapszabályok a mondott czélra nagyobb százalékot állapítsanak meg. A 45. §-hoz (m. j. 44. §.) A járulék-kimutatás végrehajtása az általános szabályok szerint történvén, nem lehet kizárni, hogy az, a ki a végrehajtás folyamán sérelmet szenvedett, a végrehajtási törvényben megengedett orvoslatokat igénybe vehesse. A járulék-kimutatásban foglalt megállapítás elleni kereset megindításának határidejét attól az időponttól kell számítani, a midőn a járulék-kimutatás, mint véglegesen megállapított, a taggal közöltetett. Ez az időpont pedig nem lehet más, mint a végrehajthatónak nyilvánított járulék-kimutatás kézbesítése, melyet a 44. §. 4. pontja szabályoz. Végül el kellett oszlatni a kételyt, hogy a kereset mely bíróságnál adassék be. Ezeknek a szempontoknak kíván megfelelni a szöveg, melyet a bizottság a 45. §-ban javaslatha hoz. A 47. §-hoz (m. j. 46. §.) E szakasz utolsó bekezdésében a pénzügymiuisternek adandó felhatalmazás helyett közvetlen rendelkezés vétetett fel abban a tekintetben, hogy az ebben a szakaszban megállapított mentességek egyes szövetkezeteknek a törvény életbelépte előtti időből függőben tartott adóés illetéktartozásaira is kitérjesztessenek. Az 51. §-hoz (m. j. 50. §.) E szakasz szövegét a bizottság az alapítványi üzletrész minimális névértékének megállapításával egészítette ki. Az 55. §-hoz (m. j. 54. §.) E szakasz annak kimondásával lett kiegészítve, hogy az üzletrészek visszafizetésének módozatát az alapszabályok határozzák meg. A 65. §-hoz (m. j, 64. §.) E szakasz első pontját a bizottság a következő szövegben állapította meg: »A központi hitelszövetkezetnek a kötelékébe tartozó szövetkezet ellen fennálló követelése erejéig az illető szövetkezetnek összes ingó vagyonára végrehajtás vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégítési joga van.« 13*