Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

280 379. szám. A mi magoknak az alkalmazottaknak jogait és kötelességeit illeti, erre nézve a javaslat nemcsak — mint a kereskedelmi törvény id. §-a — a kereskedelmi meghatalmazottakra, hanem tekintettel a szolgálati viszonyból eredő kérdésekre, pl. fizetés, felmondás, elbocsátás stb., egyúttal a segédszemélyzetre vonatkozó határozatokra is utal, a kik közé a szövetkezeti, épugy, mint a részvénytársasági tisztviselők törvény szerint tartoznak. Nehogy továbbá a gazdasági én hitelszövetkezetekre nézve is vita legyen az iránt, vájjon a »meghatalmazottak« alatt a czégvezetők is értendők-e, a javaslat még azt is határozottan kimondja, hogy czégvezetők a szövetkezeteknél nem alkalmazhatók. A szűk területre és ügykörre szorított ilyen szövetkezeteknél semmi szükség nincs arra, hogy az igazgatóság mellett még külön czégvezető is alkalmaztassák, a mint hogy ez kötelezően tényleg a gyakorlatban eddig sem volt szokásban. A német szövetkezeti törvény még tovább megy, s az egész üzlet vezetésére jogositott kereskedelmi meghatalmazottat sem enged meg. 7. A 36—38. §-ai végül a felügyelő bizottságról intézkednek. A javaslat a kereskedelm i törvénynek ide vonatkozó rendelkezéseit, a hatályosabb felügyelet érdekében néhány biztosítékkal egészíti ki. így a 36. §. mindenekelőtt bizonyos személyes garantiákat állit fel, a mennyiben ugyanis az igazgatósági tagokra vonatkozó megfelelő §-ok kiterjesztése által a felügyelő bizottság tagjaitól megköveteli, hogy erkölcsi és vagyoni tekintetben kifogástalan magyar honpolgárok legyenek, és kimondja, hogy a felügyelő bizottság tagjainak javadalmazása szintén nem lehet nagyobb, mint az igazgatósági tagoké, valamint hogy ők sem követelhetnek kártérítést, ha a közgyűlés által elmozdittatnak. Szükségesnek mutatkozott továbbá annak kimondása, hogy a felügyelő bizottsági tagok az igazgatósági tagokhoz közelebbi rokonsági vagy sógorsági viszonyban nem állhatnak, mert az ilyen viszonyban állóktól nem várható, hogy kellő ellenőrzést fognak gyakorolni. A felügyelő bizottság hatáskörére vonatkozólag pedig felvétetett a 37. §-ban, hogy a felügyelő bizottság tagjai akár együttesen, akár egyenkint az igazgatóság üléseiben (természetesen szavazat nélkül) résztvehetnek, s attól felvilágosításokat kérhetnek; kötelességévé tétetett továbbá a felügyelő bizottságnak, hogy a könyveket és pénztárt legalább minden évnegyedben egyszer megvizsgálja. Sőt a 38. §. az ott emiitett esetekben még bizonyos praeventiv ellenőrzést is követel, nehogy az igazgatóság maga ítéljen saját tagjainak hitelképessége és az általuk elvállalt jótállás értéke és megengedhetősége fölött, esetleg nekik a hitelezés körül jogtalan előnyöket szavazhasson meg s ez által a társaság érdekeit veszélyeztesse. Ez a tekintet teszi egyúttal indokolttá, hogy a központi intézet kötelékébe tartozó szövetkezeteknél, melyeknek ügykezelése a központ érdekeire is visszahat, az emiitett esetekben még annak engedélye is követeltessék. V. Fejezet. Feloszlás. (39-44. §§.) A javaslat magára a feloszlásra nézve a kereskedelmi törvény rendelkezéseit érintetlenül hagyja, csak a feloszlás folytán alkalmazandó felszámolásról és csőd esetében a tagok elleni kivetési eljárásról intézkedik. 1. A felszámolásra nézve a javaslat csak két intézkedést tesz. Az első, melyet a 39. §. tartalmaz s a felszámolóknak esetleg a bíróság által való kirendelésére cs elmozdítására vonatkozik, a bíróság általános felügyeleti jogában találja alapját és azért szükséges, mert lehetnek esetek, melyekben megbizható felszámolók másként ki nem rendelhetők.