Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

276 379. szám. lyosakká, mert a szövetkezetek vagyona legföképen a tagjaik irányában fennálló követelésekből áll, a melyeknek értéke azonban lényegesen csökken, ha más hitelezők a szövetkezetet a végrehajtásban megelőzhetik. De ez az elsőbbségi jog a többi szövetkezeti tagok érdekére is fog szolgálni, mert csökkenteni fogja azoknak az eseteknek számát, a melyekben a követelés behajthatlansága miatt a szövetkezet veszteséget szenved. A javaslat 24. §-a egyébiránt a tagokkal összeköttetésbe lépő más egyéneknek mődot nyújt arra, hogy a tagnak a szövetkezethez való viszonya és a szövetkezettel fennálló tartozásának nagysága iránt tájékozást szerezhessenek, s igy nem panaszkodhatnak arról, hogy a szövetkezet elsőbbségéről in concreto tudomással nem bírtak. III. Fejezet. Közgyűlés. (25-29. §§.) A keresk. törvény a szövetkezetek közgyűléseire nézve egyszerűen a részvénytársaság közgyűlésére vonatkozó szabályokat alkalmazza (240. §.). Tekintettel a szövetkezetek különleges természetére s azon nagy különbségre, mely a szövetkezeti tagok és a részvényesek között létezik, szükségesnek mutatkozott a javaslatban némely eltérő és kiegészitő intézkedést felállítani. 1. A 25. §-ban világosan ki van mondva, hogy a szövetkezeti tagok egy tizedrésze követelheti a közgyűlés összehívását, holott a kereskedelmi törvény 240. §-a, mely a 178. §-ra utal, kétséget hagy hátra az iránt, vájjon a közgyűlés összehívását a tagok vagy pedig az üzletrész-tőke egy tizedrészéhez jogosítottak követelhetik-e? 2. A 26. §. közelebbről szabályozza a tagok szavazati jogát, melynek szabályozását a kereskedelmi törvény az alakuló közgyűléstől eltekintve, teljesen az alapszabályoknak hagyta fenn. Ez a részvénytársaságnál helyes lehet, a szövetkezeteknél ellenben az e részbeni szabadság oda vezethet, hogy azok tőkeegyesületekké változtathassanak át, a mennyiben ugyanis a szavazati jog ép úgy, mint a részvénytársaságoknál a részvényekhez, az üzletrészekhez köttetik s ennek alapján egy tagnak többszörös szavazata is lehet. A javaslat a szövetkezet természetének megfelelően a tagok személyének jelentőségét juttatja érvényre és minden tagnak egyformán egy szavazatot ad, a mint ezt a külföldi törvények is teszik. A mi az alapszabályban az üzletrészekre való tekintettel megállapítható, az egyedül arra vonatkozik, hogy a szavazati jogot oly tagok ne gyakorolhassák, a kik az üzletrészt még teljesen be nem fizették vagy a befizetésekkel hátralékban vannak. 3. A 27. §. a közgyűlés határozatképességét szabályozza, a mi a kereskedelmi törvényben szintén csak az alakuló közgyűlésre nézve történt. A tagok legalább negyedrészének jelenlétét a közgyűlésen a szövetkezeteknél már azért is követelni kell, hogy a tagok érdeklődése a társaság ügyei iránt biztosittassék. Hogy azonban a közgyűlés megtartása állandóan meg ne hiusittassék, a javaslat a közgyűlés határozatképtelensége esetében összehívandó újabb közgyűlést, a megjelent tagok számára való tekintet nélkül, határozatképesnek mondja ki. A mi a határozathozatal módját illeti, arra nézve a javaslat ép oly kevéssé intézkedik, mint a kereskedelmi törvény, ennélfogva teljesen az alapszabályokra van bizva, vájjon a határozatok egyszerű szótöbbséggel vagy legalább bizonyos fontosabb ügyekben nagyobb szótöbbséggel hozassanak-e ?