Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről
379. szám. 277 4. A 28. §. arról intézkedik, hogy mi történjék a bírósághoz beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyvekkel? és minden kétséget kizárólag kötelességévé tes/i a bíróságnak, hogy a jegyzőkönyveket megvizsgálja s a felmerült törvény- vagy alapszabályellenes közgyűlési határozatok ellen fellépjen. E rendelkezés megfelel a bíróságot a szövetkezetekre nézve megillető általános ellenőrzési kötelességnek. 5. Végül a 29. §. a közgyűlés törvényességének ellenőrzését a tagok részéről szabályozza. A tagoknak adott azon jog, hogy a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozatok megsemmisítését kérelmezhetik, megfelel a kereskedelmi törvény 174. §-a által az egyes részvényeseknek adott jognak, mely ugyan kifejezetten a szövetkezetekre nincs kiterjesztve, de a bíróságok által per analógiám kiterjesztetett s azért bir nagyobb jelentőséggel, mert az egyes tagokat megvédi a jogtalan majorizálás ellen. A javaslat azonban némileg eltérően is szabályozta a tagok ezen jogát. Mig ugyanis a kereskedelmi törvény kereseti jogot ad a részvényeseknek a közgyűlési határozat ellen, addig a javaslat annyiban, a mennyiben a közgyűlési határozat megsemmisítéséről van szó, csak kérvényezési jogot ad, ellenben kereseti, illetve kifogásolási jogot ad annyiban, a mennyiben az illető tag a közgyűlési határozat által a maga egyéni jogaibán sérelmet szenved. E szétválasztás, mely a szövetkezeti tagok fellépését is megkönnyíti, azon megfontoláson alapul, hogy midőn az egyes tag a törvény- vagy alapszabályellenes határozat megsemmisítését követeli, s midőn ezen megsemmisítés nemcsak az ő javára szolgál, hanem mindenkivel szemben hatályos: ő nem egy őt megillető magánjogi jogosítványt érvényesít, hanem az összességnek mintegy törvényes képviselője gyanánt, annak érdekében administrativ természetű ellenőrzési functiót gyakorol, a mely a birói ellenőrzés támogatására és kiegészítésére szolgál. Erre tehát nem a kereset, a melynek a társaságban nincs is helyes alperese, hanem csak a kérvény a megfelelő érvényesítési alakja, a mely azonban a bíróságot ép úgy kötelezi az eljárásra, mint a kereset, bár nem peres, hanem perenkivüli útra tartozik. Csak akkor, ha az illető a közgyűlési határozat által megsértett egyéni jogait érvényesiti, például, mert jogtalan befizetésre köteleztetik, vagy osztalék vagy üzletrész követelése jogtalanul csorbittatik: van helye a keresetnek vagy a társaság keresete ellen a kifogásnak. A tag e jogát annyival inkább meg kell különböztetni a megsemmités kérvényezésére vonatkozó jogtól, mert ha a közgyűlési határozat meg is semmisittetik, az még nem foglalja magában az esetleg már végrehajtott határozat által okozott egyéni sérelem megszüntetését, és mert viszont lehetséges, hogy a közgyűlési határozat nem semmisittetik meg, de azért még sem volna igazságos az egyes tagot megfosztani attól, hogy annak jogtalanságát saját magára nézve érvényesíthesse. Ennek kifejezett elismerése pedig annál szükségesebb volt, mert a keresk. törvény id. 174. §-a ebben a tekintetben ellentétes magyarázatok tárgyául szolgált; sokáig részvényeseknek semmi kereseti vagy kifogásolási jog nem adatott egyéni jogaik védelmére, ha a közgyűlési határozat előbb meg nem semmisittetett s csak újabban hozott a kir. Curia épen szövetkezettel szemben olyan határozatot, melyben az egyes tag követelési joga elismertetett annak daczára, hogy az azt megtagadó közgyűlési határozat objective hatályon kivül nem helyeztetett. Eltérést mutat továbbá a javaslat az egyes tagoknak adott jog időbeli tartalmára nézve. A keresk. törvény id. szakasza csakis az előirt alakszerűségek miatti keresetre szab és pedig 15 napi határidőt, ellenben az érdemleges sérelmeket tartalmazó határozatok elleni kereseti jog nincs korlátozva, minélfogva arra a rendes 32, illetve az osztrák polgári törvénykönyv 30 évi elévülés alkalmazható. A javaslat a kérvényezési jog határidejét 15 napra szabja, a kereseti jogelévülést pedig 3 évre korlátozza, a mi tökéletesen elég arra, hogy a határozat törvény- vagy al a p-
