Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-338. Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészítéséről
92 338. szám. tőleg 400 forint jövedelmi minimumon kivül eső szabad jövedelmét fogja képezni. Indokolja ezt azon megfontolás, hogy a lelkészek a legnagyobb méltányossággal járhassanak el a stóladíjak beszedésénél, nehogy az esketési stóladíj követelése bárkit is az egyházi házasság megkötésétől távoltartson. 6. A vallásfelekezeteknél kisebb vagy nagyobb számban vannak olyan alapítványok, a melyeknek kamatjövedelme a lelkészt illeti és pedig vagy olyképen, hogy azért semmi külön szolgálatot teljesíteni nem tartozik, vagy pedig bizonyos istentiszteleti cselekvények végzéseért, mint pl. a misestipendiumok. Miután ezen jövedelem is a biztos, állandó jövedelem természetével bir, a felszámitandó jövedelmek közé volt sorozandó. A jövőben azonban a törvényjavaslat az alapitók szándékát tiszteletben kivánja tartani, mert előfordulhat és talán gyakran elő is fog fordulni, hogy az alapító azon szándékkal teszi az alapítványt, miszerint annak kamatjövedelme a törvényben megállapított 800, illetőleg 400 forint jövedelmi minimumba ne számíttassák be, hanem azonfelül, mint jövedelmi többlet illesse a lelkészt. Ilyen esetekben a törvény hatálybalépése után tett alapítványok kamatjövedelme a rendes lelkészi jövedelmek közé nem lesz felszámitható. Ezen korlátoló rendelkezésre szükség van azért, nehogy az alapítványok kamatjövedelmének felszámítása a kegyes alapítványok keletkezését a jövőben megakadályozza, illetőleg az alapítási kedvet csökkentse. 7. A lelkészek a politikai község (város) házi pénztárából, az egyházmegyei és más egyéb közalapokból különféle czímeken, u. m. kongrua-kiegészítés, állandó segély, lótartás stb., húzhatnak bizonyos jövedelmet. Mindezen jövedelmek, a mennyiben állandó jelleggel birnak, a felszámitandó jövedelmek közé sorozandók, mert — a mint már fentebb is hangsúlyoztam — a törvényjavaslat azon alapelvből indul ki, hogy az állam által adott jövedelmi kiegészítésnek csak ott lehet helye, a hol a különböző forrásokból eredő lelkészí jövedelem a 800, illetőleg 400 forint minimumot meg nem üti. Ezen jövedelmek között lehet olyan is, a melyet a lelkész bizonyos czél szempontjából, illetőleg bizonyos vagyoni kötelezettség teljesítése végett kap, a midőn már az illető jövedelem nem képezheti a jövedelmi minimum kiegészítő alkatrészét; mindazáltal ezen külön czéllal vagy külön vagyoni kötelezettséggel terhelt jövedelmeket, a minő pl. a kápláutartás czímén vagy a lótartás czímén húzott jövedelem, nem volna czélszeríí, sőt sok esetben nem is lehetséges a többi jövedelmektől elkülöníteni és a felszámitandó jövedelmek közül kihagyni, hanem sokkal czélszertíbb az ilyen különleges természetű vagyoni kötelezettségeket a felszámitható kiadások rovatába helyezve, a jövedelmekből leírni. 8. A helybeli templom fentartásának biztosítása végett a legtöbb hitközségben külön vagyonalap létezik, a mely vagyonalap jövedelméből némely hitközségben a lelkész is részesedik, a miért ezen jövedelem, a mennyiben állandó jellegű, szintbevallás tárgyát kell hogy képezze. II. Levonható kiadások: A törvényjavaslatban megállapított 800, illetőleg 400 forint jövedelem a lelkészek állásszerű megélhetésének minimumát képezi. Ehhez képest a felszámítandó jövedelmekből alapelvileg mindazon kiadások levonhatók, a melyek nem a lelkész egyéni ellátásából erednek. Ide tartoznak a következő kiadások: 1. A lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági, községi és egyéb, valamely törvényben gyökerező közterhek; továbbá a vízszabályozási költségek, valamint az országos és az egyházmegyei gyámintézeti, nyugdíj- és egyéb alapok számára teljesítendő rendes évi fizetések. i
