Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-338. Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészítéséről

338. szám. 93 Mindezen kiadások levonásba tétele, a fentebb megjelölt alapelvből önként következik. Ugyancsak önmagától értődő az is, hogy ha a lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági és községi adókat, vagy pedig a vízszabályozási költségeket nem maga a lelkész, hanem például a hitközség fizeti, a nélkül, hogy ezt a lelkész jövedelméből levonná, akkor ezen adókat és költségeket nem szabad a levonható kiadások közé felvenni. 2. A levonható kiadások közé tartozik: a segédlelkész (segédlelkészek) ellátása, az ingatlanokra fölvett kölcsönök törlesztése, a lótartási átalány és a fuvarköltség. A segédlelkész (segédlelkészek) tartása szintén a lelkész egyéni ellátásának körén kivül esik és igy mindazon esetekben, a hol a lelkész köteles saját jövedelméből a segédlelkészt (segédlelkészeket) eltartani, az erre szükséges összeg a lelkészi jövedelmekből levonandó. A segédlelkész eltartása a helyi viszonyokhoz képest különböző összeget igényelhet, de mégis szükségesnek találtam a törvényjavaslatban bizonyos maximális összeget venni fel, a melynél többet rendes körülmények között a segédlelkész eltartásáért felszámítani nem lehet. Ezen a czímén a lelkészi jövedelmekből csak akkor lehet levonásnak helye, ha a lelkész iutézményszerüen kötelezve van segédlelkészt (segédlelkészeket) tartani és annak eltartásáról gondoskodni; ellenben, ha a lelkész csakis saját kényelme szempontjából tart segédlelkészt (segédlelkészeket) vagy pedig, ha a segédlekész ellátása nem őt terheli, akkor a levonásnak sem lehet helyt adni. Az ingatlanokra fölvett kölcsönök törlesztése szintén levonandó, mert nem volna méltányos, hogy valamely előd által felvett kölcsön terhét az olyan lelkészek is érezzék, a kiknek jövedelme a 800, illetve 400 forint minimumot meg nem üti. Vannak olyan lelkészi állások, a melyeknek hatásköre nagyobb területre, három, négy, sőt több egymástól távol fekvő községre terjed ki. Ilyen esetekben a lelkész csak úgy felelhet meg hivatásának, ha vagy állandóan fogatot tart, vagy pedig minden egyes esetben, a midőn egyházi teendők végzése miatt az affiliált községekbe megy, kocsit fogad. A méltányosság úgy kívánja, hogy a lelkésznek ebből eredő kiadása levonható legyen és a lelkész a lótartási átalány vagy a fuvarköltség levonása után kapja meg a 800, illetve 400 forint jövedelmi minimumot. Annak elbírálása, vájjon a lelkészi hivatal megkivánja-e, hogy a lelkész fogatot tartson, vagy fuvarköltség czímén valamit leszámíthasson, a konkrét viszonyoktól függ. Erre nézve a jövedelmek és kiadások bevallásának és igazolásának módozatait megállapitó rendeletben kell majd tüzetesebben intézkedni, mert a mennyire méltányosnak tekintendő, hogy a lelkész a hivatalával járó lótartási vagy fuvarköltséget levonhassa, épp oly mértékben nem volna igazolható, hogy egyes lelkészek a saját egyéni kényelmük szempontjából vagy földjeik mívelése czéljából tartott lovakért lótartási átalány czímén bármit is levonhassanak. A törvényjavaslat a levonható lótartási átalány és a fuvarköltség maximumát 200 írtban állapítja meg. Ezen összeg csekély voltát indokolja első sorban azon körülmény, hogy a lótartás szükségessége nem a városokban, hanem leginkább a vidéki községekben szokott felmerülni, a hol a lótartás aránylag jutányosán eszközölhető; de továbbá indokolja az is, hogy a lelkész az általa tartott lovakat nemcsak hivatalos utazásaira használja, hanem egyéb, nevezetesen gazdasági czélokra is, a midőn neki a lótartás hasznot hajt és úgy ezért külön kártalanítást nem igényelhet. 3. A lelkészek bizonyos istentiszteleti cselekvényeket, nevezetesen szent miséket (liturgiákat) csak korlátolt számban végezhetnek. Ha tehát az istentiszteleti alapítványok száma nagyobb, hogysem azoknak a lelkész eleget tenni képes volna, akkor köteles az istentiszteleti cselekvények egy részét és az azok után járó jövedelmet más lelkésznek átengedni. Ilyen esetekben az átengedett istentiszteleti cselekvények után járó alapítványi jövedelem mint kiadási tétel a lelkészi jövedelmekből levonandó.