Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-329. Törvényjavaslat az 1881:LIX. törvényczikk 3. §-ának módositásáról
\ 60 329, szám. praejudikál és igy reá nézve felette nagy jelentőséggel bir. Ezen kivül figyelembe jön az is } hogy a törvény az igazolásnak helyt adó elsőbirósági határozat ellen a felfolyamodás csak kivételesen engedi meg. (1881 : LIX. t.-cz. 66. §.) 6. pont. A 6. pontban fölsorolt birói cselekmények arra való tekintettel, hogy azok birói hatalommal való felruházást tartalmaznak, illetőleg bírósági személyek feletti fegyelmi hatóságot gyakorolnak, nem utasíthatók az egyes-biró intézkedési köréhez. 7. pont. A közegészségügyről szóló 1876 : XIV. t.-cz. 73. §-a szerint a törvényszék határozata szükséges ahhoz, hogy valaki mint elmebeteg magántébolydába vagy a kórházakban lévő tébolydai osztályba felvétessék. Az elmebetegség megállapítása oly súlyos következményekkel jár, hogy e részben indokolt a társas-birői határozathozatal biztositékát fentartani. 9. pont. Az* ügyvéd ellen, az 1874: XXXIV. t.-cz. 44., 46., 48. §-aiban felsorolt kötelességszegések miatt emelt panaszt eldöntő határozat (id. törvény 66. §-a) érdemleges kérdések megoldását tárgyazván: czélszerü ezeknek tanácsülésben való elintézése. Egyébként az emiitett panaszok elintézésénél követendő eljárást szabályozó, 1879. évi május hó l-én 4544. sz. a. kibocsátott igazságügyministeri rendelet (1879. Rend. Tára 229. 1.) ezekben az ügyekben az előkészítő eljárást egyes-biróra bízza. 11. pont. A hitbizományi, birtokrendezési, úrbéri, kisajátítási, bánya- és csődügyekben, tekintettel ezeknek az ügyeknek az általános szabályoktól eltérő szabályok szerint való elintézésére; a javaslat az elintézés eddigi módját tartja fenn. Hogy mily ügyek és birói cselekmények kerülnek a javaslat értelmében az egyesbiró elintézése körébe, az iránt némi tájékozást nyújt a javaslat mellékletét képező kimutatásban foglalt példaszerű felsorolás, a mely azonban, a dolog természeténél fogva, nem tartalmazhatja a mindennapi életviszonyok által a legnagyobb változatosságban fölszinre hozott és hozható összes kérdéseket, a melyekben birói intézkedés válik szükségessé. A 2. §-hoz. A javaslat 2. §-ának második bekezdése kimondja, hogy azon az alapon, hogy a kir. törvényszék háromtagú tanácsban hozott meg oly határozatot, a melyet a jelen javaslat egyes-biró hatáskörébe utal: nincs helye jogorvoslatnak, mert hiszen a tanácsülésben való elintézés tulajdonképeni érdeksérelmet nem okoz. Arról az esetről, midőn egyes-biró dönt oly kérdésben, a mely a jelen javaslat értelmében társas birói elintézést igényel, azért nem kellett különös rendelkezést fölvenni, mert ebben a tekintetben az 1881: LIX. t.-cz. 39. §-ának l) és o) pontjai tartalmaznak, általános jellegű, hivatalból is figyelembe veendő szabályokat. A mi magát a fölebbvitelt illeti, már az általános indokolás utalt arra, hogy az egyesbiró határozatát olybá kell venni, mintha a kir. törvényszék tanácsülése határozott volna és azért az ő határozata ellen ugyanakkor és ugyanúgy van fölebbvitelnek vagy egyéb jogorvoslatnak helye, a mint azt jogszabályaink a kir. törvényszék határozataira nézve rendelik. Fölebbviteli rendszerünknek felel meg a javaslatnak az a szabálya, mely szerint az egyes-biró határozata ellen használt fölebbvitel esetében a kir. ítélőtábla három- és a kir. itétőtáblának ily esetben hozott határozata ellen használt felebbvitelnél a kir. Curia öttagú tanácsban határoz. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy oly ügyben, melyről különben az egyes bíró lett volna hivatva határozni, a kir. tőrvényszék tanácsülése határozott, mert a felebbviteli bíróságra nézve csak a törvény rendelkezése lehet irányadó, nem pedig az, hogy ezt a rendelkezést az első bíróság miképen alkalmazta. Erre való tekintettel a szakasz első bekezdése nem az egyes-biró által hozott, hanem az egyes-biróhoz utalt határozatot emliti.
