Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-329. Törvényjavaslat az 1881:LIX. törvényczikk 3. §-ának módositásáról

329. szám. 61 A 3. §-ho0. E szakasz felvételével a javaslat nyilvánvalóvá akarja tenni, hogy a benne foglalt rendelkezések semmiképen sem érintik azokat a korábbi jogszabályokat, a melyek a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozó ügyek közül vagy az egész ügy ellátását (pl. az 1887 : XXIX. t.-cz. a telekkönyvi ügyekről; id. törv. szab. VII. R. 32. és 37. §§. a bányabirói eljárásról és a bányabirtok-háboritásokról) vagy csupán egyes cselekmény teljesitését avagy az ügy előkészitését (pl. gondnokság alá helyezés, atyai hatalom megszüntetése, kiskorúság meghoszszabbitása stb. iránti eljárás) egyes-bíróra bizzák. A 4. §-hoz. Semmi akadály sem forog fenn abban a tekintetben, hogy a javaslat rendelkezéseit a törvényszék a folyamatban levő ügyekre is alkalmazza (ideértve azokat az ügyeket is, a melyek feloldás folytán kerülnek vissza a törvényszékhez). Mert ha az egyes-biráskodás kiterjesztése elvileg helyes és indokolt, akkor nem lehet különbséget tenni a közt, vájjon a meghozandó határozat a törvény hatályba léptekor már folyamatban lévő avagy csak azután folyamatba teendő ügyre vonatkozik-e? A mi pedig a felebbviteli bíróságokat illeti, a dolog úgy áll, hogy ezek az új törvényt s nevezetesen e javaslat 2. §-ában foglalt rendelkezést csak azok ellen a határozatok elleni felebbvitel esetében alkalmazhatják, a melyek az új törvény hatályba lépte után keletkeztek. Más szóval, az oly határozatot, melyet a törvényszéknek az eddigi szabályok szerint hármas tanácsban kellett meghoznia, a királyi tábla csak ötös tanácsban, a királyi Curia pedig csak hetes tanácsban vizsgálhatja felül. Az 5. §-hoz. Fiume városában és kerületében a polgári törvénykezés az ország egyéb részeiben érvényes szabályoktól eltérően lévén szabályozva, a javaslatban foglalt rendelkezésékkel és törvényidezésekkel szemben eltérések és módosítások szükségesek. Minthogy ezeknek az eltéréseknek és módosításoknak számosabb részletkérdésre kell kiterjedniök, czélszerűbb megállapításokat a törvény szövegébe való közvetlen felvétel helyett — a törvényhozás felhatalmazása alapján kibocsátandó rendelet útjára fenhagyni. Budapesten, 1898. évi január hó 31-én. Erdély Sándor s. h. m. Mr. igazsdgügyminister.