Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-328. Törvényjavaslat a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879:XXXIX. t.-czikk módositásáról
52 328. szám. ségének eleget nem tesz, mig a »Magyar Földhitelintézet* késedelmes adósa ellen a kötelezvény vagy a kötelezettséget megállapító más nyilatkozat és főkönyvi kivonat alapján, ha a kötelező okirat biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitve van, azonnal végrehajtási zárlatot vagy végrehajtási árverést vagy a végrehajtás ezen két nemét egyidejűleg kérelmezheti. 2. A »Magyar Földhitelintézet jogositva van a neki jelzálogul lekötött ingatlanokra akár általa, akár az utána következő valamely jelzálogos hitelező által vezetett végrehajtási árverés esetében a követelés fedezésére szükséges azt a legkisebb összeget megállapítani, melyen alul az ingatlan az árverésen el nem fog adatni; mig a »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete* ezzel a joggal nem bir. 3. A »Magyar Földhitelintézet* a neki jelzálogul lekötött ingantlanokra bánatpénz letétele nélkül van jogositva árverelni; mig a »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéinek ez a joga a törvényben kifejezetten kimondva nincs. 4. A »Magyar Földhitelintézet«-nek ügyeire nézve ki van mondva, hogy birói határozatok, melyek a birtokos távollétében az elzálogosított ingatlan kezelőjének vagy haszonbérlőjének kézbesittettek, vagy ha ezek is távol lennének, két tanú jelenlétében a birtokos, kezelő, vagy haszonbérlő lakásának ajtajára kiszegeztettek, úgy tekintendők, mintha a birtokosnak kézbesittettek volna; mig a »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéinek ügyeiben az általános kézbesítési szabályok alkalmazandók. Nincsen ok, mely ezeknek a különbségeknek fentartását követelné, sőt igen sok szól a mellett, hogy a »Kisbirtokosok Földhitelintézete* és a »Magyar Földhitelintézet* a jelzett tekintetben azonos jogokkal legyenek felruházva. Abban az esetben ugyanis, ha a »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete* késedelmes adósa ellen a jelzálogilag lekötött ingatlanokra közvetlenül árverés elrendelését lesz jogositva kérni és ha a fentebb emiitett kézbesitési kivételes szabályok a »Kiskirtokosok Országos Földhitelintézetéire is kiterjesztetnek, az intézet a hátralékos járadék-tartozások behajtásánál nagyobb mértékben vehetné tekintetbe azokat a körülményeket, melyek indokolttá teszik, hogy az adós megfelelő halasztási kedvezményben részesüljön. Ennek a szempontnak főleg akkor van fontossága, a midőn úgy, mint ebben az évben a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt a gazdaközönség a legjobb akarat mellett sem felelhet meg pontosan fizetési kötelezettségeinek. Ma az intézet a halasztási kérelmeket csak igen korlátolt mértékben teljesítheti s úgyszólván utalva van arra, hogy azon adósai ellen, a kik egynél több járadékkal vannak hátralékban, halasztás-adás nélkül megindítsa a behajtási eljárást, mert most, a midőn a végrehajtást a fizetési meghagyás iránti eljárásnak kell megelőznie és a midőn az eljárás menetét esetleges kézbesitési nehézségek is akadályozhatják, hosszabb idő telik el addig, mig az árverés megtartható lesz, — már pedig annak tekintetbevételével, hogy a törvény szerint a vételárfelosztásnál csak három évi kamatnak van a tőkével egyenlő elsősége, az intézetnek szükségszerűen figyelmet kell fordítania arra, hogy az árverés ezen az időponton belül következzék be. Ebből a szempontból is indokolt tehát, hogy a behajtási eljárás az eddiginél gyorsabb lefolyásúvá tétessék. Az eddigi eljárásban a fizetési meghagyás és a végrehajtás külön kérelmezése külön költséggel jár s ez szükségszerűen megdrágítja az eljárást. A fizetési meghagyás elejtésével a behajtási eljárás már ebben a szakában is olcsóbbá válik, a mi épen a kisbirtokosok által igénybe vett kisebb összegű kölcsönökre való tekintettel fontos. A fizetési meghagyás előrebocsátása a jogbiztosság csorbítása nélkül mellőzhetőnek mutatkozik, mert a közvetlenül végrehajtási zárlatot vagy árverést rendelő végzés ellen az adós netaláni sérelmeinek oivosláeát épen oly módon keresheti, mint a fizetési meghagyás
