Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-328. Törvényjavaslat a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879:XXXIX. t.-czikk módositásáról
328. szám. 53 ellenében; mindkét esetben kérheti a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását s ha oly okiratnak van birtokában, mely az ellene támasztott követelés alaptalanságát mutatja, az elrendelt végrehajtási eljárás felfüggesztendő. Egyébiránt a tapasztalat azt mutatja, hogy a fizetési meghagyások ellen az adósok igen ritkán veszik igénybe az 1871 : XXXIV. törvényczikkben emiitett ellentmondás jogát s a használt ellentmondások sem jártak számbavehető eredménynyel. A »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéire a kisbirtokos-osztály jól felfogott érdekéből mutatkozik kiterjesztendőnek az a jog is, hogy a jelzálogul lekötött ingatlanokra vezetett birói végrehajtás esetében az intézet megállapíthassa a követelésének fedezésére szükséges azon összeget, melyen alul az ingatlan el nem árverezhető. Most ugyanis, a midőn az intézet ezzel a joggal nem bir, kénytelen a jelzálogul szolgáló ingatlanok árverései esetében ügyvédet megbízni, a ki az árverésen az intézetet képviselje s az intézet nevében árvereljen addig, mig a vételi igéret által az előnyös tételeken felül az intézet követelése járulékaival együtt fedezettnek mutatkozik. E képviselet költségeit és díjait a kötvény értelmében az adósok tartoznak viselni, s az intézet ilyen természetű költségköveteléseinek fedezetéül szolgál a külön biztosítéki összeg, a mely a kölcsönadás alkalmával a kölcsöntőkével együtt bekebeleztetik. Ilyen költségek felmerülését megakadályozza az, ha az intézet feljogosittatik a követelése fedezésére szükséges azon vételári összeg megállapítására, a melyen alul az ingatlan el nem árverezhető; mert ez által feleslegessé válik az, hogy az intézet egy másik hitelező kérelmére elrendelt árverések foganatosításánál magát az árverésnél ügyvéd által képviseltesse. De e jog megadása befolyással bir még az egészen kis-birtokok hitelképességére is, mert azokra inkább adhat az intézet megfelelő kölcsönt akkor, ha nem kell arra is számítania, hogy a jelzálogul lekötött ingatlan az ismételve előforduló ilyen költségekre elég fedezetet nyujtson/uA mi azt a jogot illeti, hogy törvényben kimondassák, miszerint a »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete* a részére jelzálogul lekötött ingatlanra bánatpénz letétele nélkül árverezhet, ezt a jogot a nem nyerészkedésre alakult és kormánybiztosi felügyelet alatt álló országos intézetnek minden aggodalom nélkül meg lehet adni, annyival inkább, mert az 1871: XXXIV. t.-cz. 14. §-a alapján az intézet árverési feltételeket ma is jogosítva van kijelölni akkor is, ha az eladás más hitelező kérelmére történik és így módjában áll a fennebbihez hasonló feltételt kikötni. Az előadott indokok nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a két intézet úgy belső eljárásának, mint a bíróságok előtti eljárásának egyenlővé tétele minden tekintetben jogosult. Ez az intézkedés hozzá fog járulni ahhoz is, hogy a két földhitelintézet ügyei a törvénykezés tekintetében is egyszerűbben és egyöntetűen láttassanak el. Ezek alapján az előterjesztett törvényjavaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását kérem. Budapesten, 1898. évi január hó 31-én. Erdély Sándor s. Jc., m. Mr. igasságügyminister.
