Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-325. Az igazságügyi bizottság jelentése "a kisajátitásrólszóló 1881. évi XLI. törvényczikk kiegészitéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

u 325. szám. 325. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a kisajátításról szóló 1881. évi XLI. törvényczikk kiegészítéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a kisajátításról szóló 1881 : XLI. törvény czikk kiegészítését, illetve Fiume területén való alkalmazása szempontjából ennek módosítását czélozza; — szükségessé tette pedig az emiitett törvény némely rendelkezéseinek hézagos és ellentmondó volta. Hézagot hagyott ugyanis az idézett törvény annyiban, a mennyiben annak egész tartalma —illetve 1—91. s 94. §-ai Fiume tekintetében nem tévén semmi kivételes intézkedést, okszerüleg azon következtetésnek kell állani, miszerint czélja volt a kisajátítási törvényt a maga egészében — s ennek rendszerinti eseteire nézve Fiume területén is életbeléptetni; — mindazáltal — daczára annak, hogy a közigazgatási bizottság intézménye az 1876 : VI. t.-cz. által a szorosabb értelemben ' vett Magyarország területén már akkor (t. i. 1881-ben) életbe volt léptetve — s ez Fiúméra nézve szintén nem tévén kivételt — ennek hatályát oda is kiterjedőnek kell tekinteni; — s daczára annak, hogy a kisajátítási törvény 33. s következő szakaszai a terv megállapítása stb. tekintetében a közigazgatási bizottságot ruházzák fel bizonyos teendőkkel: a törvényhozás mégis figyelmen kivül hagyva azon tényt, hogy a közigazgatási bizottság intézménye ugyan törvényileg behozva, — de tényleg akkor még Fiúméban életbeléptetve nem volt: nem gondoskodott ezen hézag betöltéséről, — a minek következménye a gyakorlatban az lőn, hogy a közönséges, például az utcza- s köztérszabályozási stb. kisajátítási esetek elintézésére a szükséges hatósági szervezet hiányzott, nem fungált. Másik és még nagyobb fogyatkozása az 1881 :XLI. t.-cz. alkotásának az volt, hogy 92. s 93. §-aiban Horvát-szlavonországokra vonatkozólag —az ezekkel fennálló közjogi viszonynak megfelelően, illetve az 1868: XXX. t.-cz. 9. §-ára való hivatkozással — akkép intézkedett, miszerint ezek területén csakis a magyar korona összes országaival közös ügyekből eredő, — tehát csupán a vasutak, kikötők Stb. létesítését czélzó kisajátítási kérdésekre szorította az 1881: XLI. t.-cz.-nek hatályát, — azaz tehát az úgynevezett autonóm törvényhozási és igazgatási körbe tartozó ügyekből eredő kisajátításokat (mint például az utczák, közterek szabályozása stb.) — kivette a törvény htálya alól; — a fentjelzett közös természetű ügyek tekintetében pedig külön intézkedett arra