Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-325. Az igazságügyi bizottság jelentése "a kisajátitásrólszóló 1881. évi XLI. törvényczikk kiegészitéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
325. szám. 45 nézve, hogy a közigazgatási bizottságokra ruházott jogokat a társországok területén mely hatóság gyakorolja. — A kisajátítási ügyek tekintetében támadt ezen sztikségképeni bifurcatio, vagyis a kisajátítási ügyek kettéosztása — Horvát- s Szlavonországokra vonatkozólag indokolt volt és e tekintetben ma sincs szükség semmi törvényhozási intézkedésre. Ellenben téves magyarázatokra s a törvényhozási technika szempontjából bizonyos ellentmondásokra vezetett a törvénybe becsúszott azon rendelkezés, mely szerint ezen bifurcatiót Fiúméra is improprie és közjogi szükség nélkül átvivén — a foutjelzett s Horvát-Szlavonországokkal közös ügyekből folyó kisajátítási kérdésekre nézve a magyarországi forumoktól eltérő hatósági közeget tett a közigazgatási bizottság helyett illetékessé, — a mennyiben jelesül a 92. §. második bekezdésében kimondta, hogy: az ilyen (vagyis közös természetű) kisajátításokra nézve a közigazgatási bizottságra ruházott jogokat Fiúméban és területén a polgármester gyakorolja stb. E hézag és ellentmondás a gyakorlatban azon visszásságra vezetett, hogy Fiúméban és területén a kisajátítási törvény de facto csakis ezen többször emiitett s nem Fiúméval, hanem Horvát- és Szlavonországokkal közös ügyekből folyó kisajátításokra lett alkalmazva, — ellenben az ezek körébe nem tartozó esetekre nézve kérdésessé vált egyáltalán magának az 1881: XLI. törvényczikknek alkalmazhatósága. Ezen visszásságnak kivan a törvényjavaslat véget vetni, a midőn — kiindulva a fent előadottakból s azon tényből, hogy Fiume közjogi helyzetéből folyólag — miután az 1881 : XLI. t.-cz. 94. §-a a területi hatály és életbeléptetés szempontjából az úgynevezett nem-közös s Fiume tekintetében el nem is különíthető kisajátításokra nézve nem tett eltérő intézkedést s így azok eo ipso az 1881: XLI. t.-cz. hatálya alatt maradiaknak tekintendők: egyrészt anyagilag a jogegységet állítja most helyre s az e tekintetben felmerülhetett téves értelmezéseket zárja ki egyszersmindenkorra, — tehát a fennálló anyagi jogot törvényhozásilag magyarázza és jogérvényét tisztázza; — más részt pedig aformai jog és eljárás szempontjából világos dispositióval egyöntetűséget létesít az által, hogy Fiume városa és területén is az időközben életbelépett közigazgatási bizottságot helyezi bele az azt eredetileg megillető jogkörbe — még pedig úgy, hogy az indokolatlan bifurcatiót a jogrendszerből kiküszöbölvén — s a kisajátítási törvény hatályát expressis verbis egész terjedelmében fentartván —ennek mindennemű eseteire — kivétel és bifurcatio nélkül — az anyaország jogából folyó egység elvének megfelelőleg a közigazgatási bizottságot jelöli ki kizárólagos fórum gyanánt. A bizottság tehát — magáévá téve a kereskedelmi kormány intentióit — s azokat hazai közjogunk szellemével összhangzóknak találván — a törvényjavaslatot — mint a mely egyrészt a j°g e gység eszméjének — s másrészt a gyakorlati élet követelményeinek megfelel: — általánosságban és részleteiben változatlan elfogadásra ajánlja. Kelt Budapesten, 1898. évi január hó 27-én. Babiny Teofil s. k,, Szivák Imre s, h, ag igazságügyi bizottság éfaöke. az igazságügyi bizottság előadója.
