Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-343. Törvényjavaslat a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intzménynek megszüntetéséről szóló 1885:XXIV. t.-cz. némely rendelkezéseinek módositása és kiegészitése tárgyában
170 343. szám. a czélzatát, hogy a vagyon a család számára fentartassék, rendszerint az eddigi törvényben megszabott megszorítások és korlátozások nélkül is véli megvalósíthatónak, nem zárkózhatik el az elöl, hogy kivételesen lehetnek esetek, a melyekben a megszorítások és korlátolások fentartása a család érdekére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. Ezeket az eseteket a javaslat, taxativ felsorolással akképen állapítja meg, hogy a családatyai tulajdon korlátozásának csak a jogosultak valamelyikének kérelmére és akkor legyen helye, midőn az atya minden kétséget kizáróan megbízhatatlan. A mi ennek az elvi álláspontnak gyakorlati keresztülvitelét illeti, a javaslat három esetet különböztet meg. Az első eset az, midőn a házközösség megszüntetését tárgyazó eljárás még be nem fejeztetett (1. §.). A második eset az, midőn a házközösség megszüntetésére vonatkozó eljárás az 1885 : XXIV. t.-cz. 25. §-ának alkalmazásával telekkönyvi tekintetben is véget ért (3—10 §§.). A harmadik eset pedig az, midőn a megszüntetés közigazgatási utón már be van fejezve, de telekkönyvileg még nincsen foganatosítva. (11. §.) Mindezekre az esetekre való tekintettel a javaslat, az ügy állásának megfelelő eljárási szabályokat állapit meg, még pedig úgy, hogy a még folyamatban lévő ügyekben a házközösségi vagyonból kijáró jutalékot, a közigazgatási hatóság rendszerint megszorítás nélkül adja át az atya tulajdonába, és a megszorítások fentartását csak a jogosultak kérelmére és csak akkor mondja ki, ha a felsorolt okok valamelyike megállapítható, a már befejezett ügyekben pedig a megszorítások megszüntetésének csak a tulajdonosként szereplő atya kérelmére legyen helye, az érdekelteknek azonban joguk legyen a felsorolt okok valamelyikéből a megszorítások megszüntetését kimondó határozatnak záros határidő alatt ellentmondani, mely esetben a kérdés a közigazgatási hatóság utólagos határozatával nyer megoldást. Ez a szabály egyaránt alkalmazandó a már telekkönyvileg is befejezett, valamint a csupán közigazgatásilag befejezett ügyekben, azzal a különbséggel, hogy az első esetben az eljárás a telekkönyvi hatóságnál, a második esetben a közigazgatási hatóságnál indítandó meg. Mindezekkel kapcsolatban az a kérdés merül fel, vájjon a korlátozások és megszorítások megszüntetése nem sért-e szerzett magánjogokat? Erre vonatkozólag azt jegyzem meg, hogy a javaslat idevágó rendelkezéseinek lényege a kötött tulajdon rendszeréből a szabad tulajdon rendszerére való átmenet megvalósításában s így a tulajdon bizonyos minőségének megváltoztatásában áll. A javaslata köz érdekének szem előtt tartásával, oly törvényhozási intézkedést vesz czélba, mély a tulajdon rendjét, kiegészítő és abba beilleszkedő szabályozás jellegével bír, s ezzel szemben a tulajdon megkötöttségével kapcsolatos azokat az igényeket, melyek csak a jövőben fognának esetleg megvalósulhatni, nem lehet oly szerzett jognak minősíteni, mely a szem előtt tartott törvényhozási szabályozásnak útjában állhatna. Ez alá a tekintet alá esik a gyermekek esetleges öröklési joga, melyet az 1885 : XXIV. t.-ez. 25. §-a egyrészt telekkönyvi bejegyzéssel, másrészt a halálesetre szóló rendelkezés kizárásával kivan biztosítani. A virtuális törvényes örökösödési jognak telekkönyvi bejegyzése ehhez képest nem bir azzal a meghatározott tartalommal, mely egyéb nyilvánkönyvi jogoknak sajátja. A mi pedig az 1885 : XXIV. t.-cz. 2». §-ának a halálesetre szóló rendelkezést kizáró intézkedését illeti, szintén bizonyos, hogy a törvényhozás jogosítva van oly vagyon tekintetében, melyre nézve eddig a halálesetre szóló rendelkezést kizárta volt, ily rendelkezést a jövőben megengedni. Mutatják ezt a törvényhozásnak mindazok a rendelkezései, a melyeknek következtében kötött vagyon szabadvagyonná alakult át. A szerzett magánjogok szempontjából tehát a javaslat nem eshetik kifogás alá. De nem lehet a javaslatban megvalósított elvi megoldással szemben arra sem hivatkozni hogy mig az ország egyéb részeiben az atya csak saját vagyonát tartja kezében, addig itt nemcsak atyai vagyonról van szó, hanem a gyermekeknek mint házközösségi tagoknak az atya kezeibe adott jutalékáról is.