Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-342. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a besztercze-borgó-prund-borgó-beszterczei helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

142 342. szám. 342. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyűléshez, a besztercze—borgó-prund-borgó-beszterczei helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A szamosvölgyi vasút jelenlegi vonalainak megépítésével azon épitési programm záródott le, melynek végrehajtása ennek a társaságnak közgazdasági és vasutforgalmi érdekből feladatát képezi. Természeteses jogosult törekvését képezte eunek a társaságnak kezdettől fogva az, hogy vonalát Beszterczén túl meghosszabbítsa egyrészt, hogy mai hálózata a BeszterczeNaszód vármegyei nagy erdőterületet megközelítse, másrészt, hogy idővel a kimpolungi, hadászatilag is fontos csatlakozás létesítése érdekében előretolja vonalát a bukovinai határok felé. Mindkét fontos czél érdekeit szolgálja a jelentés tárgyát képező, s a szamosvölgyi vasút Besztercze állomásától Borgó-Prundon át Borgó-Beszterczéig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút, — melynek előmunkálataira az engedély még 1893-ban kiadatott. A helyi érdekű vasút tervezete ezen engedély alapján elkészíttetvén, a vonal közigazgatási bejárása és engedélyezési tárgyalása 1894-ben, — minthogy pedig ekkor némely kérdés függőben maradt, a pótbejárás s a második engedélyezési tárgyalás 1897-ben megtartatott. Ezen tárgyalások alapján úgy a vonal vezetésére és irányára, mint az épitési és üzletberendezési feltételekre nézve megfelelő megállapodások jöttek létre, — az engedélyt kérő szamosvölgyi vasút részvénytársaság pedig kötelezőleg kijelentette, hogy a besztercze—borgóprund—borgó-beszterczei vonal engedélyezéséből származó kötelezettségek teljesítése iránt egész vagyonával szavatosságot vállal. Miután ehhez képest külön engedélyezési biztosíték kikötésétől eltekinthetni véltem, és miután a tervezett vonal sem két vasutat össze nem köt, sem fővonal folytatását nem képezi, sem közvetlenül az ország határáig nem vezet, sem a törvényben megszabottnál nagyobb kedvezményben nem részesül s ennélfogva az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvény-