Képviselőházi irományok, 1896. X. kötet • 269-303. , XCVI-CIII. sz.

Irományszámok - 1896-XCIX. 1897. évi XL. törvényczikk a mátrai, kisujszállás-dévaványa-gyomai és a Békés vármegyei helyi érdekű vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a vésztő-kötegyán-hollódi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

388 XCIX. szám. 22. §.• A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-bau idézelt ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXL t.-cz. 2. §-a' illetve az 1888. évi IV-ik t.-cz. 2. § ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségbentartásával 1980. évi deczembar 31-én jár le. Ezen idő leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjuk ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10-dik §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2-ik §-ában és az 1S88. évi IV. törvényczikk 2-ik §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetére általában az idézett törvényczikkekben körülirt módozatok határozatai irányadók. Az állami megváltási jog az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ának 2. bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett a jelen engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1898. évi deczember hó 31-éig gyakorolható,, ezen időponton túl az idézett íj-ban körülirt hét évi tisztajövedelem képezendi a megváltás alapját. Az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának c) pontjában körüürt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1920. évi deczember hó 31-ike állapittatik meg. Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét, és földjét, a föld- és műmunkáiatokat, a feles alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázóházakkal, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben ; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a kűnnlevö cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. . 23. §. A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó vonalokra biztosíttatik a fenti 2. §. 1. bekezdéséből kifolyólag: a) A bélyeg- és illetékmentesség a vésztö-köíegyán-hollódi vonal építési ügyletei után az 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §-ának a) pontja és az 1888. évi IV. törvényczikk 5. §-a értelmében; biztosíttatik továbbá a fenti 1. §-ban felsorolt összes vonalakra; b) a bélyeg- és illetékmentesség a törzs- és elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első' kiadására, .valamint a fenti 21. §. értelmében a régi czímletek és élvezeti jegyek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czímletek. és élvezeti jegyek után; c) az 1880. évi XXXI. t.-cz. 5. §-a c) pontja szerinti adómentesség 1898. január 1-étől számítva 1920. ápril hó 13-áig és végre d) a szállítási adómentesség (1880. évi XXXI. t.-cz. 6. §.) ugyancsak 1898. január 1-étől 1900. évi deczember hó 31-éig.