Képviselőházi irományok, 1896. X. kötet • 269-303. , XCVI-CIII. sz.
Irományszámok - 1896-XCIX. 1897. évi XL. törvényczikk a mátrai, kisujszállás-dévaványa-gyomai és a Békés vármegyei helyi érdekű vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a vésztő-kötegyán-hollódi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában
XGIX, szám. 389 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministemek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni. 25. §. A kerekedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 írttól 10.000 frtig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási úton fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti összegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha as engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3-ik §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az épités befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasut-engedélyezési szabály 11-ik §-ának V) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék; a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya építésének folytatása, s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyeseket terhelendik. *
