Képviselőházi irományok, 1896. X. kötet • 269-303. , XCVI-CIII. sz.

Irományszámok - 1896-270. Törvényjavaslat a consuli illetékek szabályozásáról

270. szám. 27 által elélnek, végre még az a körülmény is, hogy ezen illetékek főleg az Összeütközésekből stfy. eredő baleseteknél nem esnek a hajózás terhére, minthogy azok a biztosító intézetek által fizetendő kártérítés alkalmával felszámittatnak. II. RÉSZ. Illetékek oly consuli hivatalos cselekmények után, melyek nem esnek az I. rész rendelkezései alá. A most érvényben levő tarifának gyakorlati alkalmazásánál gyakran tapasztaltatott, hogy annak II. része hézagos és rendszertelen, és hogy némely esetekben nem különíti el elég szabatosan egymástól a peres és peren kívüli eljárásra, valamint a jegyzői ügyekre vonatkozó tárgyakat. A bevételi lajstromok áttekintése igazolja, hogy a bevételek nagyjában csakis a 4. vagy 5. tétel alá eső tárgyakból merittettek, a tarifa egyéb tételei ellenben alig vétettek alkalmazásba, és pedig nem azért, mintha az odasorolható hivatali cselekmények elő nem fordultak volna, hanem, a mint ezt gyakorlati szakemberek állítják, azért, mert a tételek alkalmazása vagy nehézségekbe ütközik, vagy a kezelő tisztviselő előtt nem eléggé világos. Erre való tekintetből az új tervezetben ezt a II. részt mindenekelőtt az elrendezés és felsorolás tekintetében teljesen át kellett dolgozni. Azonfelül egyes illetéktételeket a jelenkor viszonyainak megfelelően emelni, sőt, új illetéktételeket is létesíteni kellett, a nélkül azonban, hogy a mérsékelt határok közt mozgó illetékszolgáltatások által az ennél első sorban érdekelt kereskedői osztály érdeke veszélyeztetve volna. Az A) pont alatt tárgyaltatnak az általános, a jogesetek minden nemeire alkalmazható illetékek. A peres ügyek tekintetében alapelvül az vétetett fel, hogy a pernek minden egyes része az illeték által aránylagosan érintve legyen ép úgy, mint a belföldön érvényes bélyegilletéknél. A nyilvános árverés megtartásáért járó százalékos illeték (5. tétel) a jelenleg érvényes tarifához (II. oszt. 10. tétel) képest változatlanul egy százalékban marad megállapítva. A 6. a) tételben a consuli bíróságok ítéletei után járó százalékos ítéleti illeték van megállapítva, — és pedig a mérvet illetőleg egyenlően a nálunk 1868. évben érvényben volt általános illetéktörvény mérvével. A most érvényben levő tarifa csak állandó Ítéleti illetékeket ismer. Megjegyeztetik, hogy az 5. és 6. tétel alatt százalékos illetékeknél figyelemmel kell lenni arra, hogy a Levantéban ősrégi idők óta a bíróilag megítélt összegnek két százaléka szedetik sportula vagy taxa czímén és hogy az olasz, franczia és angol tarifákban is százalékos illetékek vannak szabályozva. Ha a peres érték x

/2 százalékában vesszük fel az itélet után járó illetéket, és e mellett azt is számba vesszük, hogy még további végrehajtási eljárásra, úgymint zálogolásra és árverésre is szükség van, a miért az 5. tétel szerint ismét egy százalékos illeték jár> még akkor is ezen összeg körülbelül csak 3

/á részét fogja elérni annak az összegnek, mely most szokás és gyakorlat szerint érvényben van. A II. rész 9. b) aa) tétele alatt felvett százalékos illeték a jelenben érvényes tarifában foglalt illeték kétszeresét képezi ugyan, evvel szemben azonban számos oly mentesség állapíttatott meg, a minőt a régi tarifa nem ismer. A B) rovat alatt (különös illetékek a jogügyletek után) mindenekelőtt felemlitendők a 10. a) 2., b) 2. és c) 2. alatt a rokonsági viszonyhoz mérten fokozott százalékos örökösödési illetékek, melyek eddig nem léteztek. 4*