Képviselőházi irományok, 1896. X. kötet • 269-303. , XCVI-CIII. sz.
Irományszámok - 1896-270. Törvényjavaslat a consuli illetékek szabályozásáról
26 270. szám. után járó külön illetékek összege nagyobb volna, mint a tervezett mérvben megállapított általános tonnailleték. A javaslatba hozott tonnailleték tehát mintegy az összes kezelési cselekményekért járó általány összegként jelentkezik. Az illeték mérvét illetőleg kiemelendő, hogy ez a tervezetben a régi hasonló illetékhez képest sokkal csekélyebb összeggel van javaslatba hozva. így a tervezet 1. I. a) tétel szerint egy kis parthajózási hajó illetékmentesen fog kezeltetni, holott az a most érvényben levő tarifa 1. a) tétele szerint minden hajótonnáért 5 1 /* kr. illetéket fizet. — Egy nagy parthajózási hajó 100 lajstromszertí tonna hordképességgel az új tarifa szerint 2 frtot fizetne illeték fejében, a régi szerint pedig 10 frt 50 krral volna megrovandó. Hasonlóképen szembeötlő a hosszújáratú hajók után fizetendő illetéknek az új tervezet szerint javasolt leszállítása, a mint azt következő összehasonlítás feltünteti: így p. o. fizet egy hosszújáratú hajó, melynek hordképessége most tervezet szerint 400 tonnáig terjed. 25 frt 20 kr. — 6 frt, 1.000 » » ...... 25 frt 20 kr. — 12 frt, 1.500 » » 25 frt 20 kr. — 17 frt. A tervezett tarifa I. rész 1. I. c. tétele szerint minden hosszújáratú hajó illetéke 4 forintban van megállapítva mint minimális illetékmérv, a mihez, ha a hajó hordképessége 200 lajstromszertí tonnánál több, még a tonnák számával arányban növekedő külön illetéktöbblet járul. — A fentebb jelzett minimális tétel a nagy parthajózású hajókért járó maximális illetéktétellel kezdődik, miután a magasabb illeték a hosszújáratú hajóknál már önmagában is indokoltnak látszik. — Ezektől az állandó minimális és maximális tételektől eltekintve, mégis szükségesnek találtatott az ezen tétel alatti illetékek mérvét a tonnatartalommal arányba helyezni, minthogy a tonnatartalommal növekedő üzletképességgel önként érthetoleg növekedik az illetékfizetési képesség is. Az 1. IV. pont (több kikötő érintése egy^útfalkalmával) és 1. V. pont (időszakonkénti menetek) alatti illetékek is tetemes leszállítást tüntetnek fel és nem lesznek terhesek a hajózásnak. A most érvényes tarifa I. rész 4. tétele szerint a hajó személyzeti létszámába való minden bejegyzésért fizetendő 15 kr. p. p. = 26 1 /* kr. o. é. Ezért a hivatalos cselekményért az új tarifában is tervbe van véve a 4. tétel alatti illeték, mert a hajózás általános érdeke megkívánja, hogy a hajók személyzete a lehetőségig együtt tartassák, minthogy a hajó legénységének gyakori változása hátránynyal jár, és —különösen a Levanteban igen alkalmatlan és erkölcsrontó.—E hátrányok korlátozására a javaslatba hozott és a most érvényben levő illetéktételhez képest mérsékelt illetékszolgáltatás is talán még elégséges leend. A 6-ik tétel esetei (feljegyzések a lajstromozási okmányban) általában nem olyan gyakoriak, hogy az azokra megszabott mérsékelt illeték bármely tekintetben is befolyásolhatná a hajózási viszonyokat. Az I. rész 9. tétele a hajóbaíeset bejelentésére vonatkozó illetékeket foglalja magában (tudniillik előfordult baleset esetében a tényállás, valamint a baleset által a hajón vagy annak rakományában, vagy mindkettőben esett kár megállapítása), mely illetékek a 10. tétel alatt a hajó-baleset felvétele után megállapított iJletékektől egészen függetlenül fizetendők. —Igazolja ezen csekély illetékkövetelés méltányosságát az a tetemes fáradozás, mely a consuli közegre háramlik, ha működési körében hajótörés vagy hajókárosodás fordul elő, s ép ugy indokolják azt azok a jelentékeny előnyök, a melyeket a felek különbség nélkül ezen consuli közbenjárás
