Képviselőházi irományok, 1896. IX. kötet • 230-268., LXXXVIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1896-237. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-fehérgyarmati helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

237. szám. 119 0*30 méternél nem nagyobb nyílással bíró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörös fenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból vagy csak kavicsból állítandó elő. — Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*IB m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m

2-nyi a czélra alkalmas földterület beváltandó illetve kisajátítandó. III. FelépítményA pálya 1*435 méter nyomtávval építendő. A sínek, a melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 23"6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1.000 kg.-mot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — a h. é. vasút állomásain 45 méternél, ellenben Szatmár állomáson és Batiz-Vasvár csatlakozó kitérőn 475 méternél, a h. é. vasút nyílt vonalán pedig 3*6 méternél kisebb nem lehet Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak — a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított ^íc^/o-át és azonkívül 2 (két) teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idö alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő h. é. vasút vonalán összesen 4.250 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a »Szatmár« és »Batiz-Vasvár« csatlakozó állomásokon előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak Szatmár csatlakozó állomásán, valamint a kiágazásnál létesítendő »Batiz-Vasvár« kitérőnél előállítandó vágányok, nemkülönben az utóbb említett kitérőtől Fehérgyarmat felé számítva 300 m. hosszban a h. é. vasutvágányok is I-sö rendű vasúti felépitménynyel készítendők. Hasonlóan I-ső rendű vasútnak megrelelőknek kell lenniök mindazon váltóknak, melyek Szatmár és Batiz-Vasvár állomásokon és az utóbbihoz való csatlakozásnál I-ső rendű vasúti felépitménynyel bíró vágányokba esnek. ., Az I-ső rendű vasúti felépítményre nézve a m. kir. államvasutak fővonalai számára érvényes szabványok mérvadók; — megjegyeztetvén, hogy az elsőrangú felépítményhez — a fentebb említett 300 m. hosszú vágányrész kivételével, mely épen úgy, mint az összes kötszerek, váltók, keresztezések, valamint a közönséges és váltótalpfák, új anyagból készítendők— ócska, de még teljesen használható állapotban lévő sínek is használhatók. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állíthatók elő, ;