Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-197. Törvényjavaslat a marmarossziget-kőrösmező-határszéli államvasuti vonal épitésénél felmerült kiadási többletek fedezéséről

197. szám. 59 Tekintettel az eíőbbeniekben már kiemelt fontos hadászati érdekekre, melyek a már­marossziget-kőrösmező-batárszéli vasútnak a határidőn belüli kiépítéséhez fűződtek, a kormány nem volt abban a helyzetben, hogy az idézett 8. §-ban körülirt jogával élhetett volna, és ugyanezen indokból a határidőknek a vállalat által kérelmezett meghosszabbítása is meg­tagadtatott. Az épitési munkák ideiglenes beszüntetése egyébként nemcsak azon okból nem volt megengedhető, mert ez által a pályának még csak ideiglenes forgalomba helyezése is be nem látható időre elodáztatott volua, hanem műszaki és pénzügyi szempontból is mellőzendő volt, mert ily megakasztása a munkálatoknak az államkincstárt kiszámithatlan kár és költség viselé­sébe sodorhatta volna. Az általános feltétfüzet 8. §-a ugyanis a m. kir. államvasutakat a munkák beszüntetése esetében arra kötelezi, hogy a vállalkozó czégnek az eddig végzett munkákat megfizesse, a birtokában levő anyagot megváltsa, és — az akadályok megszűnte után — a munkák folyta­tását és a befejezési határidőt a vállalattal egyetértőleg állapítsa meg. A feltétfüzet 8. §-ának ily értelemben való alkalmazása a vasútépítésre nézve végzetessé válhatott volna, mert a folyamatban levő munkák nagy részét, úgy mint az alagutak építését, a vizmentesitési és a csuszamlások elhárítására szolgáló védmunkákat sat. csakis a siker kocz­káztatáeával, valamint azon veszélylyel lehetett volna beszüntetni, hogy az eddig végzett telje­sítmények nagy része veszendőbe megy, és ebből folyólag a megkezdett, vagy félig elkészült létesitményeknek későbbi folytatása az államra nézve jelentékeny többköltséggel és előre meg sem állapitható károsodással járt volna. Mindezeknél fogva a kormány kénytelen volt az épitési vállalattól az épitési munkála­toknak a járvány daczára való folytatását, és a szerződés határozmányainak minden tekintetben való pontos betartását követelni. Ebbe a vállalkozó czég is belenyugodott és a munkálatok folytatására teljes erővel késznek nyilatkozott, de egyúttal a kolerajárvány következtében teljesített és még teljesítendő kiadásainak megtérítését, valamint a szerződési egységárak felemelését kérte. Hivatali elődöm ez utóbbi követelésnek határozott visszautasítása mellett, kijelentette, miszerint a vállalkozó czég kérelmét méltányos megbirálás alá fogja venni, elvárja azonban, hogy részéről minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy szerződéses kötelezettségének megfelelhessen. Az épitési vállalat igyekezett is, ezen várakozásnak a legnagyobb erőfeszítéssel eleget tenni; a munkák folytatására, melyre vidékről, részben külföldről az építés helyszínére ívj muukáscsapatokat hozatott, a járványok ellen elrendelt hatósági intézkedéseknek mindenben megfelelt, és a munkaerőnek rendkívüli fokozása (az 1894. évben a munkások létszáma időn­ként 16.000 főre is emelkedett), az anyagtermelő helyek szaporítása, és egyáltalában a munkák­nak legnagyobb mérvben való forcirozása által törekedett a kolera-járvány következtében hátramaradt létesítményeket pótolni, és ugy a munkaelőhaladást annyira siettetni, hogy az ideiglenes megnyitásra kikötött határidő betartható legyen. Az ehhez szükséges, mesze menő intézkedések azonban nagy anyagi áldozatokkal jártak, melyekre a vállalat elkészülve nem volt, és miután a munkáknak kellő erővel való folytatásá­hoz szükséges összegeket, az épitési szerződés alapján kiszámított és neki kiutalványozott részlet­fizetésekből nem fedezhette, a vállalkozó czég financziális erejének és kereskedelmi hitelének teljes kimerítése után ismételten rendkívüli előlegekért folyamodott, a kormány pedig azon indokból, nehogy az épitési munkák fennakadása által az építés pontos befejezéséhez fűződő nagy állami érdekek koczkáztassanak, és az állam az építés fennakadása következtében jelentékeny anyagi károsodás­nak ne tétessék ki, kénytelen volt ezen kérelmeknek helyt adni, és ehhez képest s-— a vállal­kozó czég leltári és épitési szerelvényének zálogba vétele mellett — több ízben összesen 8»

Next

/
Thumbnails
Contents