Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.
Irományszámok - 1896-197. Törvényjavaslat a marmarossziget-kőrösmező-határszéli államvasuti vonal épitésénél felmerült kiadási többletek fedezéséről
60 197. szám. 2,100.000 frtnyi összeg mint rendkívüli előleg bocsáttatott a vállalat rendelkezésére, és pedig akként, hogy a kiutalványozott összegeknek csakis a tényleg végzett munkák és a munkások bérének kifizetésére való fordítása biztosíttatott. A vállalkozó czég által folyvást kért és igénybe vett előlegek és más a vállalat viszonyaiban észlelt körülmények figyelembevételével önként felmerül a kérdés, vájjon a vállalat kedvezőtlenné vált pénzviszonyaira való tekintettel nem lett volna czélszerübb az építési »általános feltételek« 10 §-ában előrelátott kényszerintézkedéseket alkalmazni és a szerződés felbontása mellett a szerződés tárgyát képező bevégezetlen munkálatokat a vállalat költségére és kárára vagy a magyar királyi államvasutak önkezelésében, vagy pedig más vállalkozó által végrehajtatni. Egészen eltekintve attól, hogy a munkálatok elvonására, és a vállalat terhére való végrehajtására az utóbbi nem adott okot, mert kötelezettségét tényleg végső erőfeszítésével és hitelének teljes kihasználásával teljesítette, az említett kényszerszabályok alkalmazása, melyek az esetben életbeléptethetők lettek volna, ha a vállalkozó czég a rendkívüli előlegek megtagadása által csődbe hajtatott volna, sem pénzügyi tekintetből, sem pedig a határidők betarthatása szempontjából nem mutatkozott czélszertínek. A vasút építése ugyanis az akkori stádiumban, és a befejezési határidő rövid voltánál fogva csakis a vállalati czég által begyakorolt nagy személyzetnek és munkaerőnek megszakítás nélküli közreműködésével volt a határidőre befejezhető; másrészt a szerződés felbontása, illetve a vállalatnak csődbe juttatása oly jogi bonyodalmakat, az eddig elvégzett munkák felvétele és elszámolása pedig oly jelentékeny időveszteségeket okozott volna, hogy azok az építésnek határidőre való befejezését lehetetlenné tették volna. A költségek tekintetében pedig kétségen kivül áll, hogy más vállalkozó, ha a fertőzött vidéken és ily nagyfokú sietséggel végrehajtandó munkákra egyáltalában ajánlkozik, azért a szerződésszerű egységáraknál tetemesen magasabbakat követelt volna; a munkálatok házi kezelésben történő végrehajtása esetében pedig, miután a magyar királyi államvasutak ily nagy épitésnek házi kezelésben való végrehajtására berendezve nincsenek, még a vállalati berendezésnek átvétele mellett is oly nagy közvetlen és közvetett költségek merültek volna fel, hogy ezen kényszerhelyzet előidézése lehetőleg mellőzendő volt. Tekintve végül azon rendkívüli nehézségeket és kiadásokat, melyek egy csődtömeggel való leszámolás esetében felmerültek volna, kétségtelen, miszerint az építési vállalatnak fentartása, illetve a bukástól és a csődbejuttatástól való megmentése — mely czél csakis a vállalatnak hathatós pénzbeli támogatása által volt elérhető — az államkincstár érdekében állott. Az ily értelemben tett intézkedések tényleg azt eredményezték, hogy a vasútnak kellő időben való kiépítésével a kitűzött fontos czél eléretett, a mennyiben a szerződésben kikötött időben, vagyis 1894. évi deczember elején konstatáltatott, hogy az egész vonal katonai vonatok továbbítására használható állapotban van, sőt akkor az építési munkálatok annyira előhaladt stádiumban voltak, hogy a vonal legnagyobb, vagyis Boczkótól Kőrösmezőig terjedő része még ugyanazon hónapban a közforgalomnak is átadatott. Mint már az előbbeniekben említve lőn, a vállalati czég még az építés folyama alatt mind járt a kolera kitörése után a járvány következtében felmerült többköltségei megtérítését követelvén, azokat akkor 3,153.239 frt 26 krra számjelezte. Minthogy azonban a kérdéses időben még kerekszámban ötmillió forint értékű munka volt elvégzendő, s igy az, hogy a végrehajtásból tényleg minő többköltség fog felmerülni, akkor még ismeretes nem lehetett, a vállalat kérelme — a kérdés elvi, illetve jo.<i oldalától is eltekintve — tárgyalás vagy egyezkedés alapjául elfogadható nem volt és ennélfogva visszautasittatott.
