Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.
Irományszámok - 1896-216. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése "a m. kir. központi statisztikai hivatalról" szóló törvényjavaslatról
216. szám. 129 Ezenkívül szükségesnek vélte a bizottság még azon intézkedésnek is a törvénybe való iktatását (9. §.), mely szerint a magánszemélyek csak oly statisztikai adatok beszolgáltatására kötelezhetők, melyekre vonatkozólag az országgyűlés által elfogadott munkatervben kifejezetten meg van említve, hogy az adatok gyűjtése közvetlenül vagy közvetve a magánszemélyek bevallásain alapszik. A közgazdasági bizottság azon meggyőződésben van, hogy ezen intézkedésekkel a fölmerült aggodalmak teljes mértékben eloszlattattak és nem vélné helyesnek, hogy az adatszolgáltatás kötelezettsége ezen túlmenőleg csupán azon esetekre mondassák ki, melyekben az adatgyűjtést külön törvény rendeli el, mert ez a szükségesnél nagyobb mértékben megkötné a kormánynak a közérdekű viszonyok földerítésére vonatkozó kötelességszerű tevékenységét. Eddigi alkotmányos gyakorlatunk szerint az adatgyűjtés csak azon esetekben határoztatott el külön törvénynyel, melyekben az adatgyűjtés több évre megosztva jelentékeny költséget igényelt, vagy a midőn az adatszolgáltatással kapcsolatban közteher állapíttatott meg. így a népszámlálást mindig külön törvények rendelték el, hasonlóképen a mezőgazdasági statisztikai fölvételt; a födözetet a kormány ezen adatgyűjtések költségeire, melyek több évre osztattak el, mindig külön törvénynyel kérte. Az árúforgalmi statisztikáról is külön törvény alkottatott, mert az árúnyilatkozatok új terhet hárítottak az ország polgáraira. A törvényhozás ezen vagy csak egyes fölvételre vagy pedig a statisztika külön ágára vonatkozó törvényekben nem gondoskodott kifejezetten a polgároknak a zaklató kérdések ellen való oltalmáról, ezen törvények egyike sem korlátozza ugyanis a kormány azon hatáskörét, mely szerint a czélszeríínek látszó kérdéseket maga állapítja meg. A közgazdasági bizottság ezzel ellentétben ezen általános statisztikai törvényben a legnagyobb gonddal állította föl a kérdezés korlátait, viszont azonban nem tartja helyesnek azon álláspontot, mely a kormány és az országgyűlés iránt való bizalmatlanság alapján azt követeli, hogy a magánszemélyek az adatszolgáltatásra csak akkor köteleztessenek, ha az adatgyűjtést külön törvény rendeli el és ha az adatgyűjtést elrendelő törvénybe fölvétetnek az összes kérdések, melyek a magánszemélyekhez intézhetők. Ezen követelményt ily mértékben egyetlen állam törvényhozása sem valósítja meg. Anglia, mely egyébként a gazdasági és társadalmi szempontból fontos kérdések földerítésére rendszerint nem fölvételeket alkalmaz, hanem királyi vagy parlamenti vizsgálóbizottságok útján törekszik, a népszámlálási törvénybe (a legutóbbira az 53. és 54. Vict. c. 51. vonatkozik) fölveszi ugyan a kérdőpontokat is (idézett törvény 5. §-a), e kérdőpontok azonban úgy vannak szövegezve, hogy azok a kormánynak alkalmat adnak a végrehajtási utasításban a kérdések megfelelő részletezésére. Az északamerikai Egyesült-Államok, melyeknek népszámlálási törvénye a legrészletesebb valamennyi azonos tartalmú törvény között (a legutóbbi népszámlálásra az 1889. évi márczius 1-én kelt 319. számú törvény vonatkozik), a kérdőíveket a törvénybe iktatják ugyan, de maga a törvény majdnem mindegyik kérdőívvel fölhatalmazást ad a népszámlálás superintendensének, hogy a belügyi államtitkár hozzájárulásával vagy e nélkül más kérdéseket is intézhessen, mint a melyek a törvénybe iktatott kérdőívekben foglalvák. Svájczban a hivatalos statisztikai fölvételekről szóló 1870-ik évi szövetségi törvény szerint csak a határozott időszakokban ismétlődő hivatalos statisztikai fölvételekre szükséges a szövetséggyülés (törvényhozás) határozata, egyszeri fölvételt a szövetségtanács (kormány) rendel el. A népszámlálásokról szóló 1860. évi törvény szerint a fölvételi módozatokat mindenkor a szövetségtanács állapítja meg. Franczia országban, a Németbirodalomban, Ausztriában a népszámlálás kérdőpontjainak megállapítása szintén a kormány hatáskörébe tartozik. KÉPVH. IROMÁNY. 1896 1901. VÍIL KÖTET. 17
