Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-216. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése "a m. kir. központi statisztikai hivatalról" szóló törvényjavaslatról

128 216. szám. Nem szenvedhet kétséget, hogy ezen kifejezések »a magyar korona országainak közállapota* és »évröl-évre változó közérdekű viszonyai« a legtágabb és legkülönfélébb értelmezést engedik meg, a miért is ez magában az adatszolgáltatás kötelezettségének megfelelő korlátjául nem tekinthető. Ha a statisztika fejlődését abban keressük, hogy az megbízható és lehetőleg részletes fölvilágosítást adjon az emberi élet közérdekű viszonyainak egyeteméről, ha a közérdek megköveteli, hogy a hivatalos statisztika rendeltetése igy határoztassék meg, és azok a napról-napra ismétlődő fölszólalások, melyek jogosultan hangzanak föl a statisztika hiányai miatt, megengedik azon föltevést, hogy a hivatalos statisztika rendeltetése ekként értelmeztessék, akkor az elméletben nincs az emberi életnek egy közérdekű viszonya sem, melyet elvileg ki lehetne vonni az adatszolgáltatás kötelezettsége alól. Ha a hivatalos statisztika föladatköre az emberi élet közérdekű viszonyainak egész körére kiterjed, akkor elméletileg az adatszolgáltatás kötelezettségének is általánosnak kell lennie; ez a kettő szoros kapcsolatban áll egymással. A hivatalos statisztika czélja szabja meg az adatszolgáltatás kötelezettségének körét. A közgazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatban mindinkább bővül a hivatalos statisztika czélja és ezzel kiterjed az adatszolgáltatás kötelezettsége az emberi életviszonyok oly köreire is, melyekbe behatolni korábban tartózkodott az állam, vagy a tudomány, melyek együttes közege gyanánt lép föl a statisztika, miután az a czél, mely ma csak tudományosnak látszik, holnap gyakorlati államczéllá alakulhat át. Ezen elméleti czélok teljes méltánylása mellett is a bizottság abból indult ki, hogy úgy a közérdek, mint a jogosult magánérdekek oltalma érdekében intézményes biztosítékokkal kell kizárni annak a lehetőségét, hogy a statisztikai hivatal a kérdezés jogával visszaéljen, hogy ezt más czélokra vegye igénybe, mint a melyek a javaslat 1. §-ában meg vannak határozva, vagy hogy a kérdések megállapításánál túl menjen azokon a korlátokon, melyek a föladat természetéből folynak. Azon körülményt, mely szerint a statisztikai hivatal minden, általános vagy különleges fölvételen alapuló adatgyűjtése — és az adatszolgáltatás kötelezettsége csak ezekre vonatkozik — nyilvános közzétételre van rendelve, nyilvánosan készíttetik elő és a nyilvánosság ellenőrzése alatt hajtatik végre, a bizottság ily intézményes biztosítéknak, bár nem kicsinyelte a nyilvánosság ellenőrző hivatását, nem tekinthette. Ezen czél által vezéreltetve a bizottság szükségesnek tartotta kimondani (3. §.), hogy a központi statisztikai hivatal működéséről évenkint tüzetes munkaterv készítendő, melynek a már folyamatban levő adatgyűjtések felsorolásán kivül tartalmaznia kell a tervezett adatgyűjtésekre vonatkozó összes adatokat, nevezetesen az adatgyűjtéseknél alkalmazandó kérdőiveket is. A munkatervbe nem vehető föl oly adatok gyűjtése, melyek a magánszemélyek jövedelmének vagy vagyonának Összességére vagy ezek külsőleg nem nyilvánuló alkatrészeire vagy az egyéu családi, társadalmi és erkölcsi életének benső viszonyaira vonatkoznak. A központi statisztikai hivatal ezen munkaterve évenkint, az állami költségvetéssel együtt az országgyűlés elé terjesztendő és a hivatal csak ezen, az országgyűlés által elfogadott munkaterv korlátai között járhat el. A munkatervbe fel nem vett adatgyűjtések csak az országgyűlésnek tett előzetes jelentés után foganatosíthatók. A közgazdasági bizottság ezen, a kereskedelmi minister úr által javasólt intézkedéssel alkotmányos ellenőrzés alá helyezte a központi statisztikai hivatal minden adatgyűjtését, a mi teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy czéltalan adatgyűjtések nem fognak foganatosíttatni, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettekhez nem fognak zaklató vagy azok érdekeire sérelmes kérdések intéztetni.