Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-216. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése "a m. kir. központi statisztikai hivatalról" szóló törvényjavaslatról

216. szám. 127 évnél régibb, állandó gyakorlat az 1874: XXV. t.-cz. 5. §-át akként értelmezte, hogy a magánszemélyeknek adatszolgáltatási kötelezettsége soha még kétség tárgyát sem képezte. A törvényjavaslat indokolása e tekintetben helyesen utal arra, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett hatóságok nem felelhetnének meg törvényes kötelezettségüknek, ha a magánszemélyek az adatok szolgáltatását megtagadhatnák. Ha a statisztikai adatok szolgáltatásának kötelezettsége a magánszemélyekre nem terjedne ki, ez egyértelmű volna azzal, hogy a hivatalos statisztika tárgyát csak azon tények, viszonyok és jelenségek képezhetnék, melyekről a hatóságok hivatalos eljárásuk folyamán nyernek tudomást. Ezzel a statisztika visszaszorittatnék arra a térre, mely fejlődése egyik kiindulási pontját képezte, a közigazgatási functiók statisztikájára. A statisztika ezen ága az idő folyamán, ha jelentőségét el nem vesztette is, háttérbe szorult a társadalmi statisztika mellett, melynek tárgyát az ember, a magánszemélyek legkülönbözőbb életviszonyai képezik. A statisztika legfontosabb ágainak művelése teljesen lehetetlenné válik, mihelyst az, ki egyedül képes a szükséges adatokat szolgáltatni, a magánszemély, az adatok szolgáltatásának kötelezettsége alól fölmentetik. Minél inkább a gazdasági és társadalmi kérdések felé fordul a közfigyelem és minél bonyolultabbak lesznek azon föladatok, melyek ezeken a tereken megoldásra várnak, annál belterjesebbé keli válnia a gazdasági és társadalmi statisztikának, melytől egyedül várható ezen kérdések és föladatok felderítése. Ezen fejlődéssel kapcsolatosan képződik ki a mind általánosabbá váló statisztikai kutatás joga, a minek viszont egy polgári kötelezettség, a statisztikai adatszolgáltatás kötelezettsége felel meg. A magánszemélyeknek statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét több izben törvénybe iktatta már törvényhozásunk is. így az 1890. évi népszámlálásról szóló 1890: IX. t.-cz. 4. §-a szerint »mindenki köteles ezen népszámlálás alkalmából a kereskedelemügyi minister által megállapítandó számlálási lap szerint kivánt adatokat saját maga, családtagjai, hozzátartozói és lakói után hiven és pontosan bevallani és beszolgáltatna, a mely kötelezettségnek sanctiója a törvény 7. §-ában foglalt rendelkezésben van, mely szerint az, ki magát a népszámlálás alól szándékosan kivonja vagy tudva hamis vallomást tesz, stb., kihágást követ el és 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Hasonló rendelkezést tartalmaz az árúforgalmi statisztikáról szóló 1881 : XIII. t.-cz. 6. §-a és az 1881: XIII. t.-cz. kiegészítéséről és némely határozmányának módositásáról szóló 1895. évi XVIII. t.-cz. 3. §-a, mely szerint: »A ki tudva valótlan adatokat tartalmazó árunyilatkozatot szolgáltat be, kihágást követ el és 2—100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.« Mennyire önként érthetőnek tartotta maga a törvényhozás is az adatszolgáltatási kötelezettségét, világosan bizonyítja a mezőgazdasági statisztikai adatok összeiratásáról szóló 1895: VIII. t.-cz.. mely a nélkül, hogy egy szóval is említené a magánszemélyek adatszolgáltatási kötelezettségét, 6. §-ában kihágásnak minősiti a hamis adatok bevallását vagy az összeírás kellő időben való befejezésének szándékos megakasztását. A törvényjavaslat 8. szakaszában foglalt intézkedés általánosítja a magánszemélyek adatszolgáltató kötelezettségét. A kötelezettségnek ezen általánosítása aggályokat keltett, melyeket a bizottság a kereskedelemügyi minister úrral egyetértőleg szükségesnek látott megszüntetni. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy ezen általánosításnak más korlátai is állíttassanak föl, mint a melyek magában a törvényjavaslatban foglaltatnak. A javaslat 8. §-ának első bekezdése ugyanis az adatszolgáltatás kötelezettségét a javaslat 1. §-ában meghatározott czélból állapítja meg; ezen czél a magyar korona országai közállapotának és évről-évre változó közérdekű viszonyainak nyilvántartása.