Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.
Irományszámok - 1896-216. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése "a m. kir. központi statisztikai hivatalról" szóló törvényjavaslatról
126 216. szám. többszörös végzésének, szakképzettségénél fogva pedig kijelölheti azon módokat és eszközöket, melyek segítségével az adatgyűjtés nemcsak a közvetlenül érdekelt közigazgatási ág föladatainak, hanem ezzel kapcsolatos más érdekek kielégítésére is szolgálhat. A kereskedelmi minister úr az 1897. évi költségvetés indokolásában részletesen kifejtette, mennyire szükséges a statisztikai szolgálat tökéletesítése érdekében az életbe átvinni az 1874 : XXV. t.-cz. 2. §-ának idézett, a statisztika központosítását czélzó intézkedését és kimutatta azt is, hogy ezen intézkedéstől mily jelentékeny előnyök várhatók. Ezen czél megvalósítására szolgál a »magyar kir. központi statisztikai hivatalról* szóló tör vén jj avaslat, mely az 1874 : XXV. törvényczikket több irányban lényegesen megváltoztatja. A statisztikai szolgálat központosításával kapcsolatos nagyjelentőségű intézkedése a törvényjavaslatnak az, mely az 5. §ban foglaltatik. E szerint a ministerelnök a magyar korona országainak összes közérdekű viszonyait feltüntető statisztikai évkönyvet, mindegyik ministerium ügykörére kiterjedő összjelentés kíséretében az állami költségvetés bemutatásával egyidejűleg az országgyűlés elé terjeszti. A statisztikai évkönyv és a hozzátartozó összjelentés ez által beszámolóvá válik nemcsak a kormány egész tevékenységéről, hanem az ország összes közállapotáról; ép oly fontos, bár más jellegű állami nyilvántartássá lesz, mint az állami zárszámadás. Ezen intézkedés az országgyűlésnek hatályos eszközt ad a kormány és a közigazgatás ellenőrzésére és megnyitja a nyilvánosság előtt azon hatóságok ajtóit is, melyek tevékenysége ez elől eddig zárva volt. Ezen összjelentésnek statisztikai részét a központi statisztikai hivatal fogja szerkeszteni, mely ezzel befolyást nyer úgy azon adatgyűjtésekre, melyek az egyes ministeriumok körében eddig történtek, mint azon elmaradhatlan adatgyűjtésekre, melyek ezután, az eddiginél kétségtelenül kiterjedtebb mértékben és nagyobb szakszerűséggel fognak foganatba vétetni és földolgoztatni. Ezen az utón, ha a föladat teljesítéséhez szükséges anyagi eszközök az eddiginél nagyobb mérvben fognak rendelkezésre bocsáttatni, idővel megvalósulhat azon czél, melyet a törvényhozás az 1874. évben kitűzött, midőn az ország közállapotának és változó közérdekű viszonyainak nyilvántartását elrendelte. A közgazdasági bizottság örömmel és elismeréssel üdvözölte ugyan a kormány azon törekvését, melylyel a hivatalos statisztika tökéletesítését kívánja előmozdítani, mégis szükségesnek tartotta, hogy a törvényjavaslatnak ezen czélt szolgáló azon fontos intézkedései, melyek a 8. és a 9. §-okban foglaltatnak, oly biztosítékokkal vétessenek körül, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy ezen intézkedések a közönség zaklatására használtassanak föl. Ezen fölfogást teljes mértékben osztotta a kereskedelmi minister úr is, ki önmaga indítványozta ezen érintett szakaszok új szövegezését, mely alkalmas arra, hogy megszüntesse mindazon aggályokat, melyek ezen új intézkedésekkel kapcsolatban úgy a bizottság körében, mint a közvéleményben fölmerültek. A 8. §-ban foglalt intézkedések kapcsolatban a 10. és 11. §-okban foglaltakkal újonnan szabályozzák a statisztikai adatszolgáltatás kötelezettségét. A jelenlegi törvényes állapottal szemben három újítás van a javaslat ezen szakaszaiban, t. i. a statisztikai adatszolgáltatás kötelezettsége kiterjesztetik a magánszemélyekre is, továbbá a katonai hatóságok a közvetlen adatszolgáltatás kötelezettsége alól fölmentetnek, végül a statisztikai adatszolgáltatás megbízhatóságának érdekében megadatik a jog, hogy a statisztikai hivatal a hatósági felügyelet alatt álló testületek, stb. és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok könyveit megtekinthesse. A bizottság az adatszolgáltatás kötelezettségének a magánszemélyekre való kiterjesztésére vonatkozó intézkedést beható vita tárgyává tette és a javaslat 3. és 9. §-aiba iktatott biztosítékokkal elfogadta. A magánszemélyeket az 1874: XXV. törvényczikk 5. §-a, mely a jelen törvényjavaslat 8. §-ának felel meg, nem kötelezte kifejezetten az adatszolgáltatásra, ennek ellenére húsz
