Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.
Irományszámok - 1896-213. A pénzügyi bizottság jelentése "a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában
106 213. szám. 213. szám. A pénzügyi bizottság jelentése, „a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A pénzügyi bizottság ezen törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta és a képviselőháznak is elfogadás végett ajánlja. Helyesnek és kívánatosnak tartotta a bizottság egyrészt azt, hogy a már forgalomban levő községi és vasúti kötvények biztosítása tekintetében oly törvényes intézkedések lépjenek életbe, melyek a záloglevelek biztosításáról szóló törvényeink szellemének megfelelnek. Habár ezen a téren eddig aggályos tünetet észlelni nem lehetett, mégis a közhitel szempontjából ezen ügynek szabályozása már azon okból is kívánatos, nehogy a kérdéses czímletek válságos időben a külföldi piaczokon nagyobb árhullámzásoknak legyenek kitéve. Kiváló fontossággal bír a törvényjavaslatnak azon része, mely a mezö'gazdasági reálhitel czéljaira a kötvényeknek új nemét lesz hivatva megteremteni, a mely kötvények szintén messzemenő jogi biztosítékokkal lesznek ellátva. Tekintettel arra, hogy ezek a kötvények eddig nem szokásos alapokon fognak kiadatni, a bizottság hozzájárult a külön tartalék-alap magassága, valamint ezen alapnak elhelyezése tekintetében a törvényjavaslatban kifejezett szigorúbb felfogáshoz. A bizottság csakis oly változásokat javasol, a melyek a törvényjavaslat pénzügyi dispositióit nem érintik. Ezen módosításokat feltünteti a törvényjavaslatnak ezen jelentés kapcsán beterjesztett új szövegezése. Irányadó szempont a bizottság előtt az volt, hogy parczellázás esetén kizárassék a spekuláczió. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy a törvényes kedvezmények igénybevételével egyes egyének a maximumon túl ne terjeszkedhessenek. Másrészt azonban a minimumra nézve nem lett volna tanácsos ridegen és egyszer mindenkorra egy számban megállapodni. Ellenkezőleg a bizottság a lehető könnyebbségeket óhajtotta nyújtani minden oly esetben, mikor már fennálló község határában valamely birtok parczellázás alá kerül. A legkomolyabb társadalompolitikai indokok szólnak a mellett, hogy ily körülmények beálltával, a községben állandóan lakó kis gazdának ép úgy, mint a tevékeny és jóravaló munkásnak az ingatlan szerzése minden módon megkönnyittessék. Indokolt tehát, hogy a kis-
