Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-213. A pénzügyi bizottság jelentése "a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

213. szám. 107 gazda vagy a munkás a törvény minden kedvezményében részesittessék akkor is, ha nincs elegendő ereje, hogy 4.000 korona értékű ingatlant vásároljon. Uj telepítéseknél a helyzet más. Uj telepítéseknél ugyanis a 4.000 korona megállapításának czélja az, hogy mezőgazdasági proletariátus ne teremtessék; ez az indok azonban elesik, valahányszor meglevő község határában történik a telepítés, mert itt ellenkezőleg módot kell nyújtani arra, hogy a proletariátushoz tartozó, vagy attól alig megkülönböztethető, szorgalmas munkás a kisbirtokosok sorába felemelkedhessek és hogy a kisbirtokos ingatlanát esetleg kiegészíthesse. A törvényjavaslat alapgondolatát különben ezen módosítások nem érintik. A törvényjavaslat első sorban rendezi a hitelnak egy olyan területét, a melyen eddig szorosabb jogbiztonsági garantiák nem léteztek; másodsorban pedig felhasználja ezen új czimletek jogbiztonságának megállapítását arra a czélra, hogy a mezőgazdasági reálhitelnek a formáit bővítse, tökéletesbitse s könnyebben hozzáférhetővé tegye. Különösen az utóbbi tekintetben mondhatni, hogy a javaslat elismerésre méltó kezdeményezést tartalmaz. Nem oldja meg a mezőgazdasági hitelnek összes függő kérdéseit; de megoldja ezen kérdéseknek egy részét, helyes és gondos megfigyelésével nemcsak á gazdasági, hanem az ezzel kapcsolatos nemzeti szempontoknak is. Ezekre való tekintettel a bizottság nem is óhajtott a javaslat alapvető dispositióin változtatni. Ugyanezen indokoktól vezéreltetve fogadta el azt is, hogy az új kötvények mindazon kedvezményekkel elláttassanak, melyeket régibb törvényeink a hasontermészetű czimletek javára megállapítottak. Ezen törvényjavaslat tárgyalása során a bizottság helyeslő tudomásul vette a pénzügyminister iirnak azon bejelentését, hogy a kormány a mezőgazdák személyes hitelügyének rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot előkészít és azt közeli időben a törvényhozás elé terjeszteni szándékozik. Ezeknek előrebocsájtása után kérjük a képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot az általunk ezen jelentés kapcsán bemutatott szövegezésben elfogadni. Budapest, 1897. évi június hó 22-én. Tisza Kálmán s. k., Neményi Ambrus s. k., a pétigügyi bizottság elnöke. a pénsügyi Usottság előadója. 14*