Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.
Irományszámok - 1896-183. Törvényjavaslat a honvéd nevelő- és képző-intézetekről
88 183. szám. rendszeresített tiszti és hadapródi helyeknél létezik, hanem azon évenkinti természetes fogyaték nagysága is, a mely elhalálozás, leköszönés, kilépés, nyugdíjazás stb. által keletkezik. Tapasztalat szerint ugyanis, ily czimen minden évben a békés állománynak 5—7°/o-a jut fogyatékba, mely fogyaték természetszerűleg azonnal pótlandó. Ezen, ily czimen beálló szükséglet pedig a rendszeresitett békeállomány után már oly nagy, hogy a Ludovika-Akadémiának jelenlegi tisztképző tanfolyamából évenként átlag kilépő 82 hadapród, valamint az eddigi kisegítő rendszabályok, vagyis a tartalékból való ténylegesitések és a közös hadseregből való áthelyezések már ezen rendes fogyaték pótlására is elégtelenek lesznek, a hiány födözése pedig a tiszti kiegészítés mostani rendszerének f ön tartása mellett még három évtized lefolyása alatt sem volna eszközölhető. Alig szorul bővebb indokolásra, hogy ily hosszú időig — már a bekövetkezhető komoly eseményekre való tekintettel is — a meglevő hiány fődözet nélkül nem hagyható és igy mint elmaradhatlan követelmény lép fel az, hogy az új honvéd tisztképző intézetek nemcsak a természetes évi fogyatékok (elhalálozások stb.) fedezésére szükséges növendék-állománynyal, hanem egyúttal a létszám szaporításából eredő hiány gyorsabb fedezése végett is 300 fővel lesznek az első évfolyamokba szervezendők, hogy ekkép az évente végzett növendékek száma az intézetekben tapasztalat szerint beálló időelőtti kilépésekre számítandó 8*8°/o levonása után, körülbelül 274 főre rúgjon. A tiszti és hadapródhiány a honvédségnél rövid idő alatt még igy sem lesz egészen pótolható, de elvégre a mostani helyzettel szemben mégis lényeges javulást fog eredményezni és itt is, valamint minden alkalommal az ország pénzügyi helyzetével kellett számolnom. A honvéd tiszti és hadapród-szükséglet kiegészítésére megkívánt növendékállománynak ekként történt megállapítása után, bátorkodom a törvényjavaslatban ajánlott új intézetek felállítását a következőkben indokolni. Mint minden hadseregben, úgy a honvédségnél is a tisztikar kiegészítésénél arra kell törekedni, hngy a tiszti sarjadék aránylagos része magasabb kiképeztetésben részesült fiatal elemekből, a többi része pedig a gyakorlatias irányt követő — de azért, mint mindenütt és mindenkor tapasztaltatott, szintén kiváló erőket szolgáltató — csapattiszti elemekből álljon. Előbbi követelménynek megfelel az akadémiai kiképzés, utóbbinak pedig a hadapródiskolai rendszer. Az akadémiában kiképzett tisztek főkép a vezérkari minősültségű tisztek, a tanárok, valamint a parancsnokságoknál és hatóságoknál különleges alkalmazásokra hivatottak pótlására szolgálnak; mig a hadapród-iskolákban kiképzett ifjak általában az ezeken kivül még szükséges elemeket, főleg a csapatok tiszti és hadapródi állomány zömét szolgáltatják. Ezen elvnek, valamint a tiszti szükségletnek is megfelel a törvényjavaslat szerinti honvéd tiszti akadémia (3 évfolyammal, minden évfolyamban 100 növendékkel), továbbá a javasolt két hadapród-iskola (4—4 évfolyammal, minden évfolyamban 100—100 növendékkel). Az új tiszti akadémia a Ludovika-Akadémián jelenleg létező és a közös hadseregbeli hadapród-iskolákkal nagyjában azonos szervezetű tisztképző tanfolyam felhagyása mellett, illetőleg annak helyébe vétetik tervbe, minthogy ezen intézet épülete és berendezése a javasolt tiszti akadémia czéljaira akadály nélkül igénybe vehető, továbbá mivel ezen intézet alapjának jövedelme a létesítendő tiszti akadémia fentartására felhasználható, a létező magánalapítványok pedig a növendékek számára rendelkezésre jutnak és igy ezen tiszti akadémiának a Ludovika-Akadémiában való létesítése igen csekély, — csakis a berendezés kiegészítéséből eredő — költséggel lesz foganatosítható. A mennyiben azonban az új tiszti akadémiában — annak magasabb jellegének megfelelően — csakis valamely teljes középiskola legfelsőbb osztályát megfelelő eredménynyel
