Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-183. Törvényjavaslat a honvéd nevelő- és képző-intézetekről

183. szám. 89 végzett ifjak lesznek felveendők, ilyenek pedig az országban fennálló ismerétes viszonyok folytán, a szerzett tapasztalatok és legjobb meggyőződésem szerint is, legalább egyelőre, elegendő számban ezen tiszti akadémiába való fötvételre jelentkezni alig fognak, elkerülhetlenül szükséges, hogy a középiskola alsó négy osztályát végzett ifjaknak az akadémia részére való előkészítésére a törvényjavaslat szerinti honvéd főreáliskola is (3 évfolyammái, minden évfolyamban 50 növendékkel) rendszeresítessék. Bár ezen főreáliskola újonnan építendő és berendezendő, tehát létesitése nagyobb áldozatot igényel, annak rendes fentartása szintén aránylag kevés terhet ró az államra, mivel a Ludovika-Akadémia magánalapitványainak egyrésze, az abban elhelyezett növendékek ellátására átruházható és mivel a növendékek egy megfelelő része fizetéses és •félfizetéses helyekre fognak felvétetni, tehát az állam kiadásait nem terhelik. A mi végül a felállítandó két honvéd hadapród-iskolát illeti, azok épúgy, mint a honvéd főreáliskola újonnan építendők, szervezendők. Rendes fentartásuk azonban aránylag szintén csekély áldozattal jár, minthogy az ily képzőintézetek egyáltalában a legolcsóbbak. A jelenlegi honvéd tisztképző-rendszernek fentiek értelmében elodázhatlanná vált és a törvényjavaslat szerint czélba vett legfontosabb módosítása tehát a következőket öleli fel: a) a Ludovika-Akadémia jelenlegi tisztképző-tanfolyamának fokozatos felhagyását, h) e helyett egy honvédtiszti akadémiának szervezését, továbbá c) egy honvéd főreáliskola, és d) két honvéd hadapród-iskolának létesítését. A honvéd tisztképző-rendszernek ilyetén módosítása mellett kiemelendő még azon nagyfontosságú újítás is, mely kapcsolatban a rendszerváltozással, a magyar tiszti elem szaporítását a közös hadseregben czélozza. A javaslat 4. §-ának 2. bekezdéseként ugyanis felvétetett azon törvényesítendő rendelkezés, mely megengedi, hogy jövőben a honvéd nevelő- és képző-intézetekből évenként kilépő, arra önként jelentkező tisztek és hadapródok a közös hadsereg állományába osztassanak be. Katonai szempontból igen kívánatos és szükséges — de a törvényhozó testületben is már sokszor elhangzott azon nagyon is indokolt kívánság, hogy a közös hadsereg tisztikarában a magyar elem minél nagyobb számban képviselve legyen. Ezen minden irányban jogos kívánalomnak megfelelően eddig is több oly rendszabály léptettetett életbe, mely a magyar ifjaknak belépését a közös hadsereg tisztikarába megkönynyiti. E tekintetben csupán a közös hadseregbeli nevelő- és tisztképző-intézetekben rendszeresített magyar állami alapítványi helyekre, valamint azon messzemenő könnyítésekre utalok, melyeket a magyar ajkú ifjak ezen intézetekbe való belépésnél, különösen a felvételi vizsga letételénél élveznek. A tőrvényjavaslat 4. §-ának 2. bekezdése tehát az emiitett üdvös czél elérésére oly új eszkőz kivan lenni, mely lehetővé teszi a honvéd nevelő- és képző-intézeteket végzett ifjaknak a közös hadseregbe való belépést. A törvényjavaslatnak azon szövegezésénél fogva pedig, hogy a közös hadseregbe beosztandók száma a tiszti állomány-viszonyok mérvéhez képest állapítandó meg, a honvédség — de a közős hadsereg érdeke is — teljesen megóva lesz. Ezen rendszabály végül alkalmas arra is, hogy a komoly együttműködésnél nélkülözhetlen bajtársias összetartás érzetét a honvédség és a közös hadsereg tisztikara között erősbitse és megszilárdítsa. Ezek után áttérek a törvényjavaslat szakaszonkénti fejtegetésére és a fentebbiekbén még nem tárgyalt módosításoknak a most érvényben álló 1890. évi XXIII. törvényczikkel való összehasonlítható indokolására. KÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. VII. KÖTET. 12