Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.
Irományszámok - 1896-169. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
44 169. szám. Ezeken felül a bizottság abban a szilárd meggyőződésben van, hogy a büntető szervezeti és a bűnvádi eljárási reformok hatályba léptetésének sürgős szükségét minden illetékes tényező oly élénken érzi, hogy az életbe léptetést az igazságügyi kormány nem fogja azon az időn túl halasztani, a mely mellözhetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőjogszolgáltatásunk fejlődésének történetében korszakos jelentőségű ezen törvényhozási alkotások a leggondosabban előkészitve és igy az elhamarkodás által könnyen előállható zavarok és rázkódtatás megelőzésével legyenek a gyakorlati életbe átvihetők. Az egyhangúlag elfogadott 3. §. kapcsán e helyütt is örömmel mutat rá a bizottság a most hivatkozott §. azon, nagyfontosságú rendelkezéseire, melynek alapján az országnak azokon a területein, — nevezetesen a fennállott határőrvidéken, valamint Fiume városában és kerületében is, — a hol ez ideig az esküdtbíróság még sajtóügyekben sem működött, a most előterjesztett törvényjavaslatnak életbelépte után az esküdtbirőságok felállíttatni és a nem nyomtatvány utján elkövetett büntettek felett is Ítélkezni fognak ; továbbá élénk megelégedéssel constatálja a bizottság, hogy a 2. §. az igazságügyi büntető hatóságok szervezete és hatásköre, valamint az oly sok alkotmányjogi vonatkozást feltüntető bűnvádi eljárás tekintetében, az autonóm törvényhozási jogkörrel biró társországok területének kivételével, — a magyar államnak egész területén|megvalósitja a jogegység nagy elvét. A javaslat 4. és 5. §-aiban foglalt azon rendelkezéseket, melyek a bűnvádi perrendtartás (B. P.) életbeléptekor folyamatban levő ügyekre nézve as átmeneti és életbeléptető szabályokat tartalmazzák, illetőleg a korábbi és az új jogforrás összeegyeztetését czélozzák, — a bizottság tüzetes tárgyalás alá vette és az igazságügyi kormány által előterjesztett új szövegben fogadta el. A kormányjavaslat eredeti szövege ugyanis a B. P. életbelépése napján már folyamatba tett ügyekben az eddigi és az új hatásköri és eljárási jogszabályok alkalmazása tekintetében elválasztó határvonal gyanánt a megszüntető, illetőleg abbanhagyó, vagy vád alá helyező, vagy főtárgyalásra közvetlenül idéző, vagy tárgyalásra idéző határozat hozását, perújítás kérése esetében pedig az újrafelvételi elrendelő birói határozatot állapította meg. Minthogy azonban felette kívánatos, hogy a már megindított ügyek is, a mennyire ezt az eljárás oekonomiája és zavartalan lefolytathatása megengedi, — lehetőleg a helyesebbnek talált új hatásköri s a gyakorlat ingadozásait megszüntető új eljárási szabályok szerint legyenek befejezve: ezeknél fogva egyértelmüleg csatlakozott a bizottság az igazságügyi kormány részéről előterjesztett ama javaslathoz, melynél fogva általános szabályul fentartván a 4. §. eredeti szövegének azt a rendelkezését, hogy a bűnvádi perrendtartás életbelépésének napján már megindított eljárást is az új hatásköri és eljárási szabályok szerint kell folytatni, — akivételes intézkedés abban az irányban tétessék meg, hogy a fennebb felsorolt birói határozatok alapul vétele helyett az eddigi hatásköri és eljárási szabályok csak azokban az ügyekben nyerjenek alkalmazást, a melyekben a vád alá helyezésnek, illetve a közvetlen idézésnek jogerős elrendelése után; újrafelvételi ügyekben pedig az újrafelvételnek — a perújitási nyomozás vagy vizsgálat befejeztével hozott jogerős birói határozattal történt megengedése után, a főtárgyalás határnapja, végül járásbirósági ügyekben a tárgyalás határnapja a bűnvádi perrendtartás életbelépésének napját megelőzőleg már ki volt tűzve. A határnap kitűzése teljes megnyugvással állitható fel elválasztó határvonal gyanánt, mert oly fix pont, a mely valamennyi bűnügyben minden kivétel nélkül, a legnagyobb határozottsággal megállapítható; továbbá a mely szabatosan meg van határozva és minden kétséget, valamint a félreértés lehetőségét kizárja. A bizottság által elfogadásra ajánlott átmeneti szabály egyszerűbb is, mint a javaslatnak eredeti szövegéé, lehetőleg keveset épit a hatályban levő perjog értelmében teljesített
