Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-185. Törvényjavaslat a m. kir. központi statisztikai hivatalról

185. szám. 105 Az állami és társadalmi élet egészére kiterjedő egyetemes jelentésről lévén szó, annak szerkesztésénél minden esetre legfőbb elv gyanánt lesz tekintendő, hogy az úgy a ministeriumok tevékenységének, valamint a különböző közállapotoknak ismertetésénél mindenütt csak a lényegesre és fontosra szorítkozzék, a mi mellett ha egyszersmind azon elv is következetesen szem előtt fog tartatni, hogy a jelentés minden helyén megfelelő utalások történjenek azokra a forrásokra, a melyekből az illető tárgyra vonatkozólag a további részletek merithetők: e jelentések a hozzájuk tartozó statisztikai évkönyvvel kapcsolatban, aránylag rövid terjedelmük daczára nemcsak azt a szolgálatot fogják teljesíteni, hogy az országgyűlésnek állami, gazdasági életünk teljes, az egyes igazgatási ágak kölcsönhatását is feltüntető és a mellett könnyen áttekinthető képét fogják nyújtani a kormány működéséről s az összes közállapotokról- de egyszersmind a legbecsesebb forrásművek lesznek államférfiaink, közgazdáink és mindazok kezében, a kik állami életünket és közállapotainkat, azok fejlődését az állami tevékenység, vagy a közviszonyok bármely terén tanulmányozni kívánják. A statisztikai évkönyv és jelentés szerkesztésének részletes módozatait az összes ministeriumok megbízottjaiból e czélra alakítandó vegyes bizottság fogja kidolgozni, a mely bizottságnak lesz egyszersmind feladata a jelentés szerkesztésére nézve megállapítandó irányelvek megtartására s a különböző részek kellő egyöntetűségére ügyelni. E mellett azonban a ministeri felelősség elve, illetve az egyes ministereknek hatásköre a jelentés szerkesztése körül sértetlenül épségben fog maradni, a mennyiben a jelentésnek úgy az a része, a mely a ministeriumok működéséről szól s a melyet legczélszerűbben minden egyes ministeriumra vonatkozólag maga az illető ministerium készíthet el, valamint az a része is, a mely a különböző ministeriumok igazgatása és gondozása alá tartozó közállapotokról számol be s a melyet, miután ez helyesen és tárgyilagosan szükségképen csakis statisztikai alapon történhetik, a statisztikai hivatal fog kidolgozni: mindenkor az illető érdekelt minister útbaigazítása, illetőleg elhatározása alapján fog az általános jelentésbe felvétetni. Önként értendő továbbá az is, hogy a statisztikai évkönyvnek és a hozzá tartozó szöveges jelentésnek az országgyűlés elé való terjesztésére vonatkozó ezen rendelkezés nem érinti az egyes ministereknek azt a jogát, hogy a saját tárczájukra vonatkozólag akár tárczájuk összes ügyeiről, akár "egyes ügyágakról tüzetesebb jelentéseket terjeszszenek a törvényhozás elé, sőt ily tüzetesebb összefeglaló jelentések szerkesztése hosszabb időközökben, pl. 5 évenkinl, kívánatos is. Ezek után áttérve a törvényjavaslat részletes indokolására, mindenekelőtt annak cziméről kívánok megemlékezni. A statisztikára vonatkozó, jelenleg érvényben levő törvény (1874: XXV.) czíme: az országos statisztika ügyének szervezéséről. Ebben az »országos« jelző nem egészen szabatos, minthogy a törvény a magyar korona egész területére kiterjed; a »szervezésről« szó most már felesleges, miután a statisztika ügye törvényileg szervezve van. Ennélfogva leghelyesebbnek láttam a statisztikára vonatkozó törvényjavaslatot azon hivatal cziméről nevezni, a melynek feladata a törvényjavaslatban foglaltakat megvalósítani. A mi pedig a statisztikai hivatal czímét illeti, már az 1874 : XXV. t.-cz. minden §-ában »központi« statisztikai hivatalt emlit s igy csak helytelen gyakorlatnak tekinthető, hogy költségvetésekben, valamint egyéb hivatalos és nem hivatalos használatban is az »országos« statisztikai hivatal kifejezés vált teljesen általánossá. E törvényjavaslat tehát a statisztikai hivatal czíme tekintetében tulajdonképen csak a jelenleg érvényben levő törvénynek gyakorlatból kiment rendelkezését állítja ismét helyre. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. VII. KÖTET, u