Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-185. Törvényjavaslat a m. kir. központi statisztikai hivatalról

102 185. szám. Melléklet a 185. számú irományhoz. Indokolás, „a m. kir. központi statisztikai hivatalról" szóló törvényjavaslathoz. A statisztikának az állami és társadalmi életben napról-napra növekedő fontosságánál fogva és a statisztikai hivatalra váró mind j'elentékenyebb feladatok sikeres teljesithetése érdekében immár elodázhatatlannak mutatkozik »az országos statisztika szervezésérők szóló 1874 : XXV. törvényczikknek az e törvény meghozatala óta szerzett tapasztalatokhoz képest megfelelő módosítása, illetőleg a statisztika ügyének egészen új törvénynyel való szabályozása. Az 1874. évi statisztikai törvény meghozatala óta a statisztika terén minden irányban jelentékeny átalakulások történtek. Lényegesen megváltoztak, jelentékenyen fokozódtak az igények, a czélok, a melyeket a statisztikához fűzünk. Abban az időben, a midőn a statisztika ügye nálunk első törvényes szabályozását nyerte, a statisztikai adatok rendszerint 2—3 évvel azon esztendő után tétettek közzé, a melyre az adatok vonatkoznak. Ma a statisztika közvetlen gyakorlati czélokat szolgál; megköveteljük, hogy segitségével úgyszólván a mindennapi igazgatás nyerjen támogatást és a mindennapi üzleti élet szerezhessen tájékoztatásokat. A statisztikai adatok jelentékeny része tehát havonkint állíttatik össze és tétetik közzé, sőt egyes esetekben még a havonkénti feldolgozás és közlés sem elégiti ki a kormányzati és üzleti érdekeket. Vannak kimutatások, melyek félhavonkint készülnek, sőt vannak adatok, a melyek naponkint bocsáttatnak közzé. Korábban a statisztika legtöbb ágában rendszerint megelégedtek bizonyos főbb, összefoglaló adatokkal, ma a legnagyobb következetességgel kell szem előtt tartanunk azt az elvet, — a melyet a statisztikai tudomány különben már akkor is vallott —, hogy a statisztikai adatoknál a részletekben és pedig ugy a tárgy szerinti, mint a terület szerinti minél nagyobb részletezésben rejlik a tanulság. De megváltozott a statisztikai adatgyűjtésnek módszere is. Akkor a statisztikai adatokat a közigazgatási és egyéb hatóságok legnagyobbrészt kész kimutatások alakjában szállították be; ma az adatgyűjtés a statisztika legtöbb ágában a legnagyobb fokú közvetlenség elvére van fektetve, vagy a hol ez az elv még nincs is végrehajtva, annak életbeléptetése teljesen elő van készítve s már a legközelebbi időben várható. Az adatgyűjtési módszernek e megváltozásával függ össze, hogy a mig azelőtt a statisztikai hivatalnak legfeljebb egy-két ezer hatósággal és más adatszolgáltató féllel volt érintkezése, ma az állam és társadalom minden terére kiterjedőleg tízezrekre megy azon hatóságok, hivatalok, intézetek és egyéb adatszolgál-