Képviselőházi irományok, 1896. VI. kötet • 153-162., XXXVIII-XLII sz.
Irományszámok - 1896-153. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1896. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről
153. szám. 27 szólaltak fel, hanem az abban foglalt ocíroi-tarifának magas, egyes árúkra, mint p. o. dohányra és dohánygyártmányokra nézve még 8°/o-ot is meghaladó tételeinél fogva a bulgár közvélemény részéről is élénk ellenzés emelkedett, annak tárgyalás alá vétele elejtetett. A két évvel ezután alkotott octroi-törvényhez a bulgár kormánynak sikerült a külföldi hatalmak hozzájárulását kieszközölni, minek megtörténtével ezen törvény 1896. évi január 1/13-án életbe léptettetett. Ezen, 1895. évi deczember hó 18/30-án kelt törvény értelmében az octroi-illeték általánosittatott, a mennyiben kimondatott, hogy az úgy a városok, mint a községek javára fog szedetni. Az illeték magassága az italok, eledelek és épületanyagok osztályába tartozó árúkra, továbbá a kőolajra, dohányra, stearin-gyertyára és mosószappanra nézve a törvényben foglalt táblázatban felsorolt 33 tételben, az ezen táblázatban elő nem forduló minden egyéb árúra nézve pedig az érték 2°/o ában állapíttatott meg. A törvény továbbá az octroi fizetésére az emiitett 33 tétel alá tartozó bel- és külföldi árúkat egyenlően kötelezi, a vámmentesen behozható árúkat pedig az octroi alól mentesiti. A bulgár kormány az octroi-illetékeken kivül még más irányban is igyekezett az áll ami jövedelmek fokozására irányuló törekvéseit megvalósítani, nevezetesen az állami fogyasztási adók életbeléptetése által. A szesz, szeszes italok és a sör már az 1885. évi január hó 30-án kelt bulgár italadó-törvény alapján voltak ily fogyasztási adónak alávetve. Azon czélból tehát, hogy az e czímen befolyó jövedelem szaporittassék, a bulgár kormány az állami fogyasztási adók szedését még más árúkra is kiterjeszteni kivánta és e czélból az 1894. év végén javaslatot terjesztett a törvényhozás elé, mely elfogadtatván, 1894. évi deczember hó 20-án szentesítést nyert. E törvény értelmében 1895. évi január 1-től kezdve a szeszen, szeszes italokon és sörön kivül a kőolaj, czukor és czukrosságok, kávé és kávépótló, táblaolaj, gyufa, tea, illatszerek, gyertya, játékkártya, halkonzervek, kaviár és mindennemű egyéb konzervek a tételenkint külön megállapított fogyasztási adóilleték fizetésére köteleztettek. Habár a köztünk és Bulgária között fennállott ideiglenes megállapodások értelmében Bulgáriába vitt árúink csupán a vámnak és az octroinak voltak alávethetők, a kérdéses fogyasztási adók tehát árúinkra nézve alkalmazást nem nyerhettek volna, mégis számolnunk kellett azon körülménynyel, hogy ideiglenes egyezményünk lejártával nem igen lettünk volna képesek Bulgáriát ezen belső adók életbeléptetésében megakadályozni, miért is kereskedelmi viszonyaink lehető szabályozása érdekében és átlátva, hogy Bulgáriát elvi álláspontunk merev érvényesítése által meg nem akadályozhatjuk abban, hogy súlyos anyagi helyzetének javítását azon pénzügyi segélyforrásai feltárásában és kihasználásában keresve, melyeket más államok is pénzügyi szükségleteik kielégítésére igénybe vesznek, — a többi hatalmak eljárásához csatlakozva hajlandóknak nyilatkoztunk Bulgária ebbeli kívánságait jóakaró figyelembe venni azon határok között, melyeket kiviteli kereskedelmünk érdekei megengeduek. Ehhez képest azon állásponthoz ragaszkodtunk, hogy árúinknak a fogyasztási adókkal való megterheléséhez csak azon esetben járulhatunk, ha Bulgária velünk végleges kereskedelmi egyezményt köt, illetve ennek megkötésére a kellő biztosítékot megadja s ily módon kezet nyújt azon alap létesítéséhez, melyen kereskedelmi viszonyainkat biztosan és véglegesen szabályozhatjuk. Az állami egyedárúsági tárgyak iránti megegyezés köztünk és a bulgár kormány között szintén huzamosabb időn át függő kérdést képezett. A bulgár kormány ugyanis az egyedárúságok tekintetében szabad rendelkezési jogot kivánt magának biztosítani, míg ezzel szemben részünkről azon kívánsághoz ragaszkodtunk, hogy a kötendő végleges egyezményben megállapíthassanak azon czikkek, melyekre nézve a bulgár kormány az egyezmény tartama alatt az egyedárúságot életbe léptetni jogosítva legyen, nehogy ily megállapodás hiányában esetleg valamely fontos kiviteli czikkünk tétessék Bulgáriában monopólium tárgyává. 4*
