Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-135. Az igazságügyi bizottság jelentése "a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

34 135. szám. Ámde a dolog természetéből következik, hogy egy ily nagyszabású és nagyfontosságú törvényalkotás előkészítése huzamosb időt vesz igénybe s igy előreláthatólag még néhány év fog eltelni addig, a mig az a törvényhozási tárgyalásra teljesen elkészülhet. Vannak azonban oly kérdések, a melyek ujabb szabályozása, különösen a tengeri hajók legénységének és a tengeri hajókon nélkülözhetlen hajófegyelem érdekében immár tovább el nem halaszthatók, olyannyira, hogy csíik függőben tartása addig, a mig a tengeri magánjogról szóló általános törvény elkészülhet, tengerészköreinkre határozottan káros következményekkel járna. Ezért teljesen helyeseljük a törvényjavaslat alapját képező azon czélt, hogy egyelőre, a jelen törvényjavaslat keretében összefoglalva szabályoztassanak a magyar tengerészetet illetőleg a legsürgősebb közigazgatási, büntető- és magánjogi kérdések, helyeseljük pedig annál is inkább, mert ez által azon czélt is elérjük, hogy a köztengerészek mindazon jogszabályokat, a melyek az ő jogaikat és kötelességeiket tartalmazzák, egy törvénybe összefoglalva kapják s igy ezen egy törvény ismerete által úgy legfontosabb törvényes jogaik, mint kötelességeik tekintetében tájékozva lesznek. A törvényjavaslat I. fejezetében kimondja, hogy határozatai minden magyar tengeri kereskedelmi hajóra alkalmazandók, azután a hajóparancsnok, a tengerészhivatalok és a hajólegénység fogalmát a jelen törvényjavaslat határozmányait illetőleg körülírja, mi a törvény helyes alkalmazása érdekében feltétlenül helyeslendő. A II. fejezet a tengerészek minősítését tartalmazza. Mindenesetre helyes, hogy törvény állapítsa meg azt, hogy mely állások elfoglalására igényeltetik minősítés, valamint, hogy ezen különböző qualificatiók fontosabb feltételei ugyancsak magában a törvényben állapíttassanak meg. Viszont tekintettel a hajózási tudományok és a hajózási technika terén észlelhető rohamos haladásra — hogy magának a törvénynek gyakoribb módosítása elkerülhető legyen — a részletes feltételeket, különösen pedig a különböző vizsgák anyagát és terjedelmét a rendeleti szabályozásnak kell fentartani. Ezen fejezet 15. §-a a többek közt annak megállapítását, hogy a 7 —10. §§-ban előirt hajózási időből mennyi töltendő a magyar kereskedelmi tengerészet vitorlásain, a minister hatáskörébe utalja. Ezen §. tárgyalása alkalmával utalással arra, hogy a tengerészeti pályára lépő ifjak jó tengerészekké csakis úgy képezhetők ki, ha hajózási idejük egy részét vitorlásokon töltik, vitorlásaink számának rohamos csökkenése folytán azonban mind nagyobb nehézségekbe ütközik az ily hajókon való alkalmaztatásuk, ezen baj orvoslásának szüksége hangsúlyoztatok. A kereskedelmi minister űr ez iránt a bizottság helyeslése mellett közölte, hogy az említett kérdés megoldásával már foglalkozik s az orvoslást vagy modern vitorláshajók beszerzésének előmozdítása, vagy pedig egy vitorlás iskolahajó beszerzése utján tartja legezélszertíbben eszközölhetőnek. i Á III. fejezet a hajólegénység részére kiállítandó szolgálati könyvek körtili eljárást szabályozza, megállapítván egyrészt azon feltételeket, melyek mellett a szolgálati könyvek kiadandók, és másrészt azon a hajóparancsnokra és hajólegénységre, valamint a kellő ellenőrzés és nyilvántartás szempontjából a hatóságokra nézve is fontos szabályokat állapítja meg, a melyek mellett a hajólegénység be- és kisorozása eszközlendő. Ezen határozmányok a kellő szabatossággal vannak megállapitva és az eddigi, a gyakorlatban bevált eljárást nagyban és egészben változatlanul fentartják. A IV. fejezet a hajólegénység és a hajóparancsnok, illetőleg hajótulajdonos közt fennálló magánjogi viszonyok legfontosabb részeit foglalja magában. Ezen jogszabályok, melyek a törvényjavaslathoz csatolt jelentésben teljes részletességgel és alapossággal vannak indokolva, a tengeri magánjog keretébe tartoznak s hogy miért vétettek be ezen törvényjavaslat keretébe, ezt már jelentésünk elején kiemeltük.