Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-139. Törvényjavaslat a büntető-törvénykönyv (1878:V. törvényczikk) 412. és a kihágási büntető-törvénykönyv (1879:XL. törvényczikk) 59. §-ának módositásáról

246 139. szám. a bélyeghamisitványnak nemcsak forgalombahozása, hanem a jelzett értelemben való felhasználása is büntetendő: ezért e különbséget a czélzat megjelölésénél is kifejezésre kellett juttatni. Abban is eltér a javaslat 1. §-a a btk. 412. §-ától, hogy az utóbbi a vétség tárgyai gyanánt csupán: »az állam által kiadott bélyeget stb.« jelöli meg, mig a javaslat azt is megkívánja, hogy a kérdéses bélyeg- és postajegy: »forgalomban levő« legyen. Ez azért szükséges, mert e közelebbi megjelölés nélkül a forgalmon kivül helyezett bélyeg- és postajegy is tárgya lehetne a bélyeghamisitásnak. A jelzett módositással azonban nem zárja ki a javaslat annak büntethetőségét, a ki a forgalmon kivül helyezett bélyegen vagy postajegyen oly változtatást tesz, a melynél fogva az a valódi bélyeg vagy postajegy látszatát tünteti fel. A büntetés felemelése daczára nem volt alap arra, hegy a bélyeghamisítás kísérlete büntetés alá vonassák, minthogy e vétség súlyosabb esetének meghatározása már az utánzást, hamisítást, forgalombahozást, tehát tulaj donképen még kísérleti cselekményeket is a befejezett vétség tényálladékába felvett s ennélfogva a kísérlet büntetése tárgytalanná vált. A blkv. 412. §-a az abban megállapított vétségre a viselt hivatalnak vagy állásnak elvesztését irja elő mellékbüntetésül. E helyett a javaslat a pénzbüntetésen felül a »hivatalvesztést« vette fel mellékbüntetés gyanánt a következő okokból: A btkv. 412. §-ában ez idő szerint megállapítva levő második mellékbüntetés azt jelenti, hogy az, a kit a bíróság a szóban forgó vétség miatt, habár rendkívüli enyhítő körülmények fenforgása esetében csak pénzbüntetésre itélt, az általa viselt hivatalt vagy állomást feltétlenül elveszti, azonban ugyanarra a hivatalra vagy állásra azonnal újból alkalmazható. A hivatalvesztésnek, mint mellékbüntetésnek hatályát ellenben a btkv. 55. §-a állapítja meg. A mennyiben a szóban forgó vétség nyereségvágyból követtetett el, a »viselt hivatal vagy állás elvesztése« — még az 1883. évi I. t.-cz. 1. §-ában foglalt rendelkezés mellett sem elegendő, mert az elitélt nem állami közszolgálatra, — például felekezeti vagy községi szolgálatra, — azonnal újból alkalmazható volna, a mi cselekményének jellegét tekintve, nem kívánatos. A mennyiben pedig a vétség nem nyereségvágyból volt elkövetve, az arra megállapított és fennebb többször érintett mellékbüntetés előírása túlszigorúnak mutatkozik, mert a btkv. 54. §-ának második bekezdése, mely a hivatalvesztés-büntetésnek, mint mellékbüntetésnek bizonyos enyhébb esetekben való mellőzhetését engedi meg, a viselt hivatal vagy állás elvesztésének a törvényben előirt eseteiben bíróságainknak állandó gyakorlata értelmében nem alkalmazható s igy a legcsekélyebb ilyen vétségért elitélt egyén, a ki valamely hivatalt vagy állást visel, hivatalából vagy állásából, még ha cselekményét nem nyereségvágyból követte is el, feltétlenül elbocsátandó volna, következőleg szerzett nyugdíjigényét mindenesetre elvesztené. Mindezeknél fogva a hivatalvesztésnek mellékbüntetésül megállapítása inkább biztosítja az eseteknek kellő individualisatióját, tehát mindkét irányban megfelelőbbnek mutatkozik. A következetesség szempontja teszi szükségessé, hogy az 1. §-ban meghatározott vétségeknek mindegyik esetére a hivatalvesztés büntetés legyen mellékbüntetésül felvéve. A javaslat mellőzte a btkv. 412. §-ának ama rendelkezését, mely szerint a bélyeghamisítás büntetése csak annyiban alkalmazandó, a mennyiben a tettes az okozott vagy megkisérlett károsítás miatt (380. §.) súlyosabb büntetés alá eső cselekményt nem követett el. Ez a rendelkezés törlendő volt, mert a törvényhalmazat szabályából önként következik és mert a bélyeghamisítás nemcsak a-csalással, hanem más büncselekménynyel is állhat a törvényhalmazat viszonyában. Miután pedig az összes előfordulható esetekre úgy sem lehetne a törvényben provideálni, ez okból a btkv. 412. §-ának jelzett intézkedését ki kellett hagyni. II. A bécsi egyetemes postaszerződés folytán szükségessé vált büntető intézkedések másik része az, melyet a javaslat 2. §-ában a kbtk. 59. §-ának módosításával kezdeményez-