Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-139. Törvényjavaslat a büntető-törvénykönyv (1878:V. törvényczikk) 412. és a kihágási büntető-törvénykönyv (1879:XL. törvényczikk) 59. §-ának módositásáról

139. szám. 247 A Btk. 412. §-ában tett változtatások, egyéb czélok mellett, a »postajegyek hamisításának korlátozását kivánták elérni, a 2. §-nál inditványozottak a »postajegyekkel összetéveszthető tárgyak készitése« ellen irányúinak. E végből a javaslat az eddigi rendelkezést a postajegyek névszerinti felemlitéséveí ezekre határozottan kiterjeszti, továbbá azt még egy új tényálladék meghatározásával is kibővíti. A kbtkv. 59. §-a amaz értékjegyek közt, F

melyekhez hasonló készítmények előállítását tiltja, a postajegyeket nem emliti fel, hanem csak általában a bélyegjegyeket. Ez értelmezési nehézségeket idézett elő, mert a Btk. 412. §-a megkülönbözteti a bélyegeket a postajegyektől s így az a felfogás, hogy a jelen §. a postajegyekhez hasonló tárgyak készítését nem érinti, némi támogatásra talál. A postajegyeknek, a tiltott minták közt való felemlítése megszüntet minden kételyt. A tényálladékot a javaslat azzal bőviti ki, hogy a §. rendelkezését a postajegyek utánzása esetében is alkalmazandónak nyilvánítja. Megkülönböztetésül az 1. §-ba ütköző bélyeghamisítástól, az utánzás czélzata szolgál, melynek nem szabad arra irányulni, hogy az utánzatok bérmentesítésre felhasználtassanak. Első sorban a belföldi postajegyek utánzását tiltja a szóban levő intézkedés, azután még a külföldi postajegyekét is, a mennyiben az illető állam Magyarországgal postaszerzödési viszonyban áll. Az egyetemes postaszerződés fennebb idézett kikötése mellett, ily módon a viszonosság is biztosítva volna. Hátra van még a büntetés kérdése. A javaslat az eddigi büntetést nem véli szigoritandónak. A cselekmények, melyekre az alkalmazandó, a kárositási szándék hiánya folytán csekély beszámításnak. Némely államban (Németország, Belgium) még a használt bélyegekkel elkövetett visszaélésekre is csak pénzbüntetés van megállapítva. Azt a szőnyegen levő, sokkal enyhébb cselekmények büntetéséül annál inkább el lehet fogadni, mert a bécsi pótszerződés csak általában büntető intézkedést kivan, de annak szigorára nézve mit sem határoz. A mi a birói hatáskör kérdését illeti, e tekintetben a javaslat a mostani állapoton nem tesz változtatást, s 4. §-ában fentartja az 1880: XXXVII. t.-cz. 39., illetve 40. §-ának ama rendelkezését, mely szerint a Btk. 412. §-át helyettesítő 1. §-ban meghatározott vétség a törvényszékek, a kbtk. 59. §-át helyettesítő 2. §-ban meghatározott kihágás pedig a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik. A javaslat 3. §-a a büntető törvénykönyvek általános határozatait terjeszti ki a jelen javaslatban körülirt vétség, illetőleg kihágás eseteire, az 5. §. az abrogatórius záradékot tartalmazza; a 6. §. pedig az életbelépés idejéről és a végrehajtási felhatalmazás iránt intézkedik. Budapesten, 1897. évi márczius hó 20-án. Erdély Sándor s. k.

f m. Jár. igazságügyminister.