Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

b) Fiume városában és kerületében az emiitett 1852. évi ausztriai sajtórendtartás, esküdtszéki intézmény nélkül; c) a polgárosított magyar határőrvidéken és a volt titeli zászlóalj területén az 1862. évi deczember hó 17-én kelt osztrák sajtószabályok (1872. évi október hó 8-án 31.720. I. M. sz. a. kibocsátott rendelet XIV. czikke, melyet az 1873. évi XXVII. t.-czikknek 16. §-a megerősített); d) az országnak egyéb területén az 1848. évi XVIII. törvényczikknek még hatályban lévő részei, melyek részben az anyagi sajtójogra ({., 13., 14., 27., 28., 33., 34. §§.), részben a bírói hatáskörre (17. §.), részben a sajtóügyi eljárásra (21—25. §§.), részben pedig a sajtórendészet körébe (III. és IV. fejezet) vágó rendelkezéseket tartalmaznak; továbbá azok a sajtórendészeti és sajtóeljárási szabályok, melyeket az igazságügyi és belügyi ministereknek 1867. márczius 17-éről 16. I. M. E., 1867. május 17 érői 307. I. M. E. és 1867. július 25-éről ad 307. I. M. E. sz. a. kiadott rendeletei s az ezeket módosító és pótló rendeletek foglalnak magukban. A most felsorolt jogforrások eltérő rendelkezéseket tartalmaznak: 1. az anyagi sajtójog s különösen a sajtójogi felelősség rendszere tekintetében; 2. a birói hatáskörre nézve, a mennyiben a nyomtatvány útján elkövetett bűntettek és vétségek a fennállott határőrvidéken, valamint Fiume városában és kerületében a szakbiróságok, az országnak többi részeiben ellenben az esküdtbiróságok hatáskörébe tartoznak ; 3. a sajtóeljárásra nézve is, melynek jogforrásai mind a vezérelvekben, mind a részletes szabályokban lényegesen eltérnek egymástól; 4. a sajtórendészetre nézve. Az annyira kívánatos jogegységet, melynek különösen az annyi politikai vonatkozással biró sajtójog terén való kiváló jelentőségét a 2. §-nál felhozottak mellett nem szükséges bővebben fejtegetni, — a sajtóeljárásra nézve a B. P. különösen az annak XXX. fejezetében foglalt szabályok a birói hatáskör tekintetében pedig a most előterjesztett javaslat létesítené (15. §. II., 16. §. 2. és 3., 17. §. IV. pontok). Azonban lehetetlen a B. P. életbelépése után eső időre is fentartani az anyagi sajtójog és a sajtórendőri jog terén az országok különböző vidékein ma még fennálló lényeges eltéréseket. Ezek a sajtójogi felelősség rendszere szempontjából abban foglalhatók össze, hogy mig az 1848. évi XVIII. törvényczikk hatályának területén a sajtótörvény 13. és 33. §-aiban meghatározott fokozatosan kizáró felelősség rendszere áll fenn és a büntető törvénykönyveknek a szándékra, illetőleg a részességre vonatkozó rendelkezései — az 1880. évi XXXVII. törvényczikk 7. §-a értelmében — nem nyerhetnek alkalmazást, addig a Királyhágón túl, továbbá Fiúméban és a polgárosított határőrvidéken nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmény vádja esetében is elsősorban az együttes felelősség rendszerét kell alkalmazni, illetőleg a terheltet a büntető törvénykönyvnek általános rendelkezéséhez képest csak akkor kell büntetni, ha őt szándékosság terheli, e mellett azonban a szerző, illetőleg a szerkesztő, a kiadó és a nyomdatulajdonos másodsorban, a köteles gondosság elmulasztása miatt, abban az esetben is felelősségre vonhatók, ha felelősségüket, a szándékosságnak meg nem állapithatása miatt a büntető törvénykönyvnek általános szabályai értelmében sem lehetne megállapítani. Az alaki sajtójog terén létesített jogegység daczára nem volna lehetséges az igazságnak egyenlő kiszolgáltatása akkor, ha az anyagi jognak legfontosabb része: a sajtójogi felelősség rendszere az ország különböző területein különböző maradna. Eltekintve a javaslat 2. §-ánál érintett azon nyomatékos politikai és igazságszolgáltatási tekintetektől, melyek a jogegység létesítését az anyagi sajtójog tekintetében is sürgősen követelik, — már a B. P. 572. §-ában felvett egy olyan rendelkezést, a mely hallgatagon eldöntötte azt, hogy a fokozatosan kizáró felelősség rendszere a B. P. hatályának egész terüle-