Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

232 138. szám. téré kiterjesztendő lesz. Az új törvény ugyanis egész a főtárgyalás elrendeléséig megengedte a »nominatio auctoris«-t, vagyis azt, hogy az, a ki a fokozatos felelősség rendszere alapján későbbi sorban felelős, — a vizsgálat alatt, valamint a vádirat ellen beadható kifogásokban is megnevezhesse azt az egyént, a ki őt a felelősség rendszere által felállított sorban megelőzi és ezáltal szabadulhasson a felelősség alól. Kézen fekszik, hogy az 572. §. szabálya tárgytalan volna, sőt kellő értelemmel sem birna akkor, ha a fokozatos felelősség rendszere az országnak egész területére ki nem terjesztetnék. A törvényhozás tehát már az 572. §. megalkotásával állást foglalt abban az irányban, hogy a Királyhágón túl, továbbá a Fiúméban és a fennállott határőrvidéken hatályban levő felelősségi rendszert módosítani fogja. De e mellett és a jogegység annyira kívánatos létesítésének óhaján felül egyéb szempontok is vezették az igazságügyi kormányt a 20. §. rendelkezéseinek javaslatba hozására. Széles körben ismeretesek azok a czélzatosan elferdítő híresztelések, melyek egyes nemzetiségek részéről az utóbbi években a külföldön is széltében voltak terjesztve a felől, mintha a magyar törvényhozás az 1852. évi ausztriai sajtórendtartást az országnak a Királyhágón túl fekvő részeiben csupán a nemzetiségek elnyomása végett hagyta volna eddig hatályban. Ez az állítás már abból az okból sem felelhet meg a valóságnak, mert a fokozatosan kizáró felelősség rendszere hatásosabb repressiót biztosit, semmint az 1852. évi sajtórendtartás vagy az 1862. évi sajtószabályok, a mennyiben az előbb emiitett rendszer alapján a szerkesztő és a kiadó nemcsak a köteles gondosság elmulasztása miatt, enyhébb büntetési tételek szerint, hanem a szerzővel egyenlően büntethetők s igy az utóbbi rendszer mellett kevésbé fognak vállalkozni olyan egyének, a kik hajlandók a valódi tettes helyett a felelősség súlyát pénzért magukra vállalni, mely visszaélés a Királyhágón túl hatályban levő jelenlegi jogszabályok mellett a gyakorlatban nagyon elharapódzott és kétség nélkül alkalmas a jogérzet megbotránykoztatására. Politikai szempontból pedig kívánatos, hogy a magyar törvényhozást a külföld előtt gyűlöletes színben feltüntető, említett híresztelések teljesen megczáfolva legyenek. A fennebb már ismertetett négy sajtóterületen hatályban levő jogforrások lényegesen eltérő rendelkezéseket tartalmaznak arra nézve, hogy időszaki lap, illetőleg időszaki nyomtatvány kiadása esetében milyen feltételek mellett és minő összegű biztosítékot kell letenni. A sajtóiörvény szabályainak kiterjesztése következtében a B. P- életbelépésének napjától kezdve az idevágó szabályok egyöntetűekké fognak válni s a.27. §. alapján kibocsátandó végrehajtási utasítás keretébe kellett fenhagyni az e tárgyban teendő tüzetes átmeneti rendelkezéseket. V. A B. F.-t kiegészítő, eljárási rendelkezések (21—22. §§.). Minthogy a B. P. előkészítő tárgyalásai folyamán és megalkotása alkalmával még nem volt eldöntve a büntető bíróságok hatáskörének meghatározása ; minthogy továbbá az előkészítés idejében egyes kérdésekre nézve még tárgyalások voltak folyamatban; nem volt elkerülhető, hogy a most előterjesztett javaslatba két oly rendelkezés is felvétessék, a melyek a rendszer szempontjából tulajdonképen magába a B. P.-ba tartoznának, azonban abból kihagyatván, most pótlólag lesznek megteendők. 1. Házkutatás, személymotozás vagy lefoglalás foganatosítása katonai vagy katmilag megszállott épületben (21. §.) Polgári büntető bíróság hatásköre alá tartozó egyén ellen indított bűnügyben is felmerülhet az, hogy a nyomozást vagy a vizsgálatot teljesítő polgári hatóság katonai vagy katonailag megszállott épületben lefoglalásnak, házkutatásnak vagy személymotozásnak foganatosítását tartja szükségesnek.