Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-131. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a magyar északnyugati helyi édekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
16 131. szám. szombat kutti-országhatárszéli vonalon pedig 6.000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kg.-mot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől középig mérve — a nyitra—galgóczlipótvári vonal összes állomásain (Nyitra, Sarluska-Üzbégh és G-algócz-Lipótvár csatlakozó állomásokat is beleértve), valamint Nagyszombat és Kutti csatlakozó állomásokon 4*75 méternél, a helyi érdekű vasút többi állomásain 4*5 méternél, a helyi érdekű vasút nyilt vonalán pedig a nyitra—galgócz-lipótvári vonalnál 4-o méternél és a nagyszombat-kutti-országhatárszéli vonalnál 3*6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyesek kötelesek a különböző felépítményi anyagoknak a yágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított i/vP/o-kt és azonkívül a nyitra—galgócz-lipótvári vonal számára egy (1) elsőrendű, a nagyszombat-kuttii vonalrész számára két (2) másodrendű és a kutti-országhatárszéli vonalrész számára egy (1) ugyancsak másodrendű teljes váltót és keresztezést a szükséges talpfákkal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő helyi érdekű vasút nyitra—surluska-üzbégh—galgócz-lipótvári vonalrészén 2.960 fin., a nagyszombat-kuttii vonalrészen 4.380 fm., a kutti-országhatárszéli vonal részen pedig 840 fm., tehát összesen 8.180 folyóméter állomány mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a nyitrai, sarluska-üzbéghi, galgócz-lipótvári, nagyszombati és kuttii csatlakozó állomásokon előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak nyitra—sarluska-üzbéghi másodrendű vonalrésze, Nyitra és Sarluska-Üzbégh állomásokkal együtt, elsőrendűvé átalakítandó. A m. kir. államvasutak Nagyszombat és Kutti állomásain előállítandó vágányok, nemkülönben a Nagyszombat állomáshoz való csatlakozástól úgy Nagyszombat, mint Broczkó felé 300—300 ni. hosszban a helyi érdekű vasút nyilt vonalrészei ia elsőrendű vasúti felépitménynyel építendők. Hasonlóan elsőrendű vasutaknak megfelelőknek kell lenniök mindazon váltóknak és keresztezéseknek is, melyek elsőrendű vasúti fel építmény nyel bíró vágányokba esnek. A csatlakozó állomásokon elsőrendű vasúti felépitménynyel előállítandó vágányokban ócska, de még teljesen használható állapotban levő sínek is alkalmazhatók; de az összes váltóknak és talpfáknak, valamint a keresztezéseknek és kötszereknek újaknak kell lenniök. Az elsőrendű felépítményre nézve a m. kir. államvasutak fővonalai számára érvényes szabványok mérvadók. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából, avagy esetleg telitett bükkfából állíthatók elő; a bükkfából készített talpfák azonban csakis telítve és pedig csak a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A közönséges talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. Folyóméterenként 23*6 kilogramm súlyú aczélsínekkel előállítandó felépítmény mellett: hosszúság == 2'2 m., vastagság = 0i4 m., felső szélesség = 0*16 m., és alsó szélesség =0*20 méter. 2. Az elsőrendű felépitménynyel létesítendő vágányokban: hosszúság — 2-5 m., vastagság = 0'15 m., felső szélesség = 0i7 m. és alsó szélesség = 0'25 méter. A kitérőkben alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csak is tölgyfát szabad használni.
