Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

222 138. szám. Egészen hamis színben tünteti fel a javaslat 16. §-ának 2. pontját az az állítás, hogy a tervbe vett rendelkezés megtámadása a sajtó szabadságának vagy gátjául fogna szolgálni annak, hogy a sajtó a közérdekben kifejtett ellenőrző hivatását szabadon teljesíthesse. Az igazságügyi kormány teljes tudatában van annak, hogy a sajtó szabadsága minő lényeges alkotmányjogi biztosíték és semmi sem áll távolabb az igazságügyi kormány szándékától, mint rést ütni a sajtótörvényünk bevezető soraiban foglalt nagy elven, melyet a magyar nemzet és a magyar törvényhozás mindenkor bizonyára a legnagyobb kegyelettel fog őrizni és óvni. — Egyáltalán nem szándéka az igazságügyi kormánynak az sem, hogy a sajtót gátolja ama fontos hivatásának teljesítésében, hogy a közérdekű ügyeket teljes erélylyel ellenőrizhesse és tökéletes nyíltsággal tárgyalhassa. A sajtószabadság megtámadásának vagy korlátozásának vádját kizárja az is, hogy a 16. §. 2. pontja csak a nyomtatvány útján magánegyén ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségére vonatkozik. A magánegyén szó azt jelenti, hogy a kérdéses esetben csak olyan egyénekről van szó, a kik közhivatali állást nem töltenek be és közfunctiót nem végeznek. A közhivatalnok (1878. évi V. t.-cz. 461. §.) ellen, habár tisztán magánviszonyaira vonatkozólag elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt emelt vádakat tehát a 15. §. II. pontja értelmében ezután is esküdtbíróság előtt kell tárgyalni, mert a közhivatalnoknál a köz- és magánviszony közti határvonal szabatosan meg nem vonható. A kir. törvényszék hatáskörébe utalni kívánt esetek tehát nemcsak semmi összefüggésben nem állanak a sajtó szabadságával, hanem a sajtónak közérdekben gyakorolt ellenőrző functióját sem érintik. A 16. §. 2. pontja alá foglalt esetekben arról van szó, hogy egyesek, a kiket soha sem lehet azonosítani a tisztességes sajtónak tiszteletreméltó munkásaival s a kik legtöbbször nem is hivatásszerű hirlapirók, csak visszaélnek a sajtónak hatalmas fegyverével, többnyire magánbossúból vagy magánérdekből, vagy $zenzáczió hajhászásból megtámadják egyes családok jó hírnevét, piaczra viszik a családi életet és a magánbecsületet, üzleti érdekből az utczán kiabáltatják ki a mindig kíváncsi és szüntelenül botrányt kereső, félművelt tömeg számára irt s az igazsággal sokszor meg nem egyező czíkkeiket. Ezenfelül számos esetben a rágalmazás vagy becsületsértés nem a sajtó munkásai, hanem az azokon kivül állók rendelkezésére levő »nyilttér« rovatában van elkövetve, vagy pedig minden kétséget kizáró zsarolási czélból származik; különösen gyakoriak azok az esetek, melyekben egyes hirlapirók megfizettetik magukat azért, hogy valamely családra vagy egyénre kellemetlen tényeket közöljenek vagy ne közöljenek. Az ilyen visszaélések a sajtónak tiszteletreméltó hasábjaival nem méltók sem kíméletre, sem azokra a fokozott garancziákra, melyeket a minden jogállam törvényhozása az igazi sajtó részére biztosit. Az ilyen közlemények csak álarczul szeretnék használni a sajtószabadság nagy alkotmányjogi elvének biztosítékait és a sajtószabadság folytonos hangoztatása mellett csak piszkos üzleti vagy egyéni érdekeket szolgálnak. Minden emberi intézménynek, legyen bár az a legnemesebb czélból felállítva, vannak kóros kinövései. A közérdekben nyert legkifogástalanabb jogkörrel is vissza lehet élni. A nyomdafestékkel is visszaélnek sokan, a kik a sajtónak nem is hivatásszerű munkásai. Másrészt minden államban tapasztalható, hogy a sajtó munkásainak egy része, — kivétel ugyan, de olyan, a mely külön jogi rendezést tesz szükségessé, — szem elől téveszti nagy és jelentőségteljes hivatását, a magánbecsületnek meghurczolására vetemedik, behatol a családi életnek gondosan kerülendő szentélyébe, meghurczolja a női becsületet stb,, Mindezen visszaélésekkel szemben előtérbe lép a jogállamnak egy másik feladata, minden jogállamban kiváló gonddal őrzött egy másik jogi érdek: a magánbecsület megóvásának jogi érdeke.