Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

Í38. szám. 209 S) Ás. ügyészségi megbízottul való kirendelésnek területi köre és az alárendeltségi viszony (12. §.). A javaslat az ügyészségi megbízottá való kirendelést akként contemplálja, hogy az valamely kir. ügyészségnek egész területére szóljon. A megbízottul kirendelt ügyészségi gyakornok ehhez képest olyan esetben is kirendelhető lesz más járásbíróság székhelyén tartandó tárgyalásokon a közvád képviseletére, ha állandóan a kir. ügyészségnél van is alkalmazva. Minthogy a kirendelés a kir. ügyészségnek egész területére fog szólni: több kir. járásbíróság mellett, a mennyiben ezt az ügymenet megengedi, pl, ha azok egy székhelyen vannak, egy ügyészségi megbízott láthatná el a vádképviselet teendőit. Minthogy az ügyészségi megbízotti állás a kir. ügyészség intézményének alsó fokozata: igazolt a javaslat 12. §-ának ez új állás alárendeltségi viszonyát megállapító rendelkezése, a miből foly az is, hogy az illető kir. ügyész az 1891. évi XVII. t.-cz. 60. §-a alapján is intézkedhetik, nevezetesen az ügyészségi megbízottat az általa elkövetett csekélyebb rendetlenség esetén megintheti. Az ügyészségi megbízottak szolgálati viszonyának részletes szabályozását a javaslat 27. §-a az új ügyészi utasítás keretébe utalja, a mely a B. P. életbeléptetésével kapcsolatban lesz kiadandó. s) Substitutio és devolutio az ügyészségi megbízottak teendői tekintetében (13. §.). Az ügyészi intézménynek közvádlói egységéből folyik, hogy a járásbirósági közvádló teendőit közvetlen feljebbvalója: a kir. ügyész, illetőleg kir. főügyész akár felsőbb meghagyásra, pl. az igazságügyi minister utasítása alapján, akár saját kezdeményezéséből végezheti, vagy helyettesével, illetőleg kir. alügyészszel is végeztetheti, továbbá, hogy ugyanők valamely ügyészségi megbízott teendőinek ellátására más ügyészségi megbízottat is kiküldhetnek. f\) Átmeneti intézkedés az ügyészségi megbízotti állásoknak megfelelő számban való betöltéséig (14. §.). Az ügyészségi megbízotti állás szervezésének a fennebbiekben már vázolt nehézségei következtében előrelátható, hogy az új intézmény fennállásának első idejében nem lesz biztositható az, hogy vidéki járásbíróságok mellett minden ügy tárgyalásánál arra alkalmas egyén képviselje a közvádat. Minthogy pedig a B. P. 539. §-ának első bekezdése kötelezöleg előírja, hogy hivataból üldözendő vétség vagy kihágás miatt indított ügyben a tárgyalásnál ügyészségi megbízott legyen jelen; minthogy továbbá az 541. §. ötödik bekezdése értelmében az ügyészségi megbízottnak a közvád alapján indított ügyekben tartott tárgyaláson el kell járnia a vád képviseletében: ezeknél fogva a 14. §. az átmenet idejére új szabályt tartalmaz, a mely a B. P. szóban forgó rendelkezéseinek absolut kötelező volta alól kivételt állapit ugyan meg, mégis úgy van szövegezve, hogy a B. P. rendelkezéseit már az életbelépés idejétől fogva a lehetőséghez képest alkalmazni kell. Az igazságügyi kormány kötelezve van ugyan gondoskodni arról, hogy minden járásbíróságnál, megfelelő, alkalmas egyén végezze az ügyészségi megbízott teendőit, de ha alkalmas egyén nem volna kirendelhető: a kényszerítő szükség erejénél fogva kivételt kellett tenni a B. P. rendelkezései alól, a vádképviselet részleteinek meghatározását pedig az ügyészségi utasitás keretébe kellett utalni, minthogy ezek a tüzetes rendelkezések nagyobb terjedelmüknél fogva sem voltak ezen javaslatba felvehetők, mert továbbá a vádképviselet módozatai az esetek nagy változatosságánál fogva ez idő szerint teljesen kimerítően alig lennének meghatározhatók, az idevágó szabályok kiegészítését és módosítását tehát czélszerűbb rendeletbe, semmint törvénybe utalni. Mindezeknél fogva a 14. §. szabályai szerencsésen megoldják azt a kettős feladatot, hogy az átmenetnek valószínűleg felmerülendő nehézségei csökkentve legyenek, a nélkül, hogy KÉPVH IROMÁNY 1896—1901. V. KÖTET. 27