Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

138. szám. 203 A külföldi bírósági szervezet e kérdésre vonatkozó részének vizsgálatánál igen lényeges eltéréseket találunk. Az angol rendőri bíróságnál, mely a csekélyebb súlyú bűnügyeket (»Summary Jurisdiclion«) érdemileg bírálja el, az esküdtbíróság hatáskörébe utáltakat (»Indietables offences«) pedig a jury elé utasítja, a békebiró, — Justice of the Peace Police magistrate, — rendszerint mint egyes biró jár el. Az időnként tartott ülésszakok alkalmával (petty sessions) két vagy több békebiró együtt határoz. A vád alá helyezés kérdésében határozó »grand jury« huszonhárom esküdtből áll s az ítélő jury gyanánt eljáró tizenkét esküdt mellett a szakbiróság teendőit rendszerint egy biró látja el. A felebbviteli bíróság — Gourt of Appeal — szerint három bíróból álló tanácsban határoz. Franciaországban a rendőri bíróság — »tribunal de simple police« — elé utalt bűnügyekben a békebiró mint egyes biró jár el (Gode dlnstruction criminelle 13.8. sz., illetőleg az 1873. január 27-iki törvény). A törvényszék — »tribunal de police correctionnelle oüen matiére correctionnelle*—három (Gode d'instruction 180. sz.), a főtörvényszék—-»Cour d'appel* — pedig öt bíróból álló tanácsban határoz. A semmitőszéknek (»Cour de cassation«) büntetőosztálya az elnökkel együtt tizenhat tagból áll. Határozat hozásához legalább tizenegy bírónak jelenléte szükséges. Szükség esetében, különösen ha a szavazatok megoszolnak, még öt bíró hívható a tanácsba. (A VIII. év ventőse 27-ikéről kelt törvény 60., 63. és 64. czikkei, 1886. január 15-érőlkelt ordonnance.) Az 1869. évi június 18-áről kelt belga bírói szervezeti törvény — loi sur s'organisation judiciaire — 1. és 7. czikkeinek a belga Gode d'instruction criminelle 141. czikkével egybevetett értelme szerint a békebirák és helyetteseik mindig mint egyes bírák gyakorolják a rendőri bíráskodást. Az elsőfolyamodású törvényszékek — tribunaux de premiere instance — a'bírói szervezeti törvény 28. czikke értelmében az elnökkel együtt három bíróból álló tanácsban határoznak. A másodfokú bíróságnak »cours d'appel« büntető kamarája (Chambre correctionelle) az elnökkel együtt hat bíróból áll (bírói szerv. törv. 82. ez.) és akár a vád alá helyezés kérdésében dönt, akár az elsőfolyamodású kir. törvényszéktől felebbvitt ügyeket (les affaires correctionelles«) vizsgálja felül, mindig három bíróból álló tanácsban határoz (1891. szept. 4-iki tőrvény 2. és 4. ez.). A brüsszeli semmitőszék az elnökkel együtt hét bíróból álló tanácsban hozza határozatait (birói szerv. törv. 133. ez.). Ausztriában az ide vágó határozatokat az 1873. évi máj. 23-áról kelt büntető perrendtartásnak »a biróságokról« rendelkező II. fejezete tartalmazza. A járásbíróság mint egyes bíróság jár el (9. §.). A törvényszékek ha az elsőfokú főtárgyalás folyamán, vagy a járásbíróságoktól felebbvitt ügyekben döntenek, négy bíróból álló tanácsban,

1 a főtárgyaláson, illetőleg a felebbviteli tárgyaláson kivül ellenben három bíróból álló tanácsban határoznak (13. §.). A másodfolyamodású törvényszékek mindig öt, (15. §.) legfőbb bíróság mint semmitőszék pedig hét biróból álló tanácsban (16. §.) hozza határozatait. Az 1877. évi január 27-éről kelt német birói szervezeti törvény 22. §-ához képest az »Amtsgericbt« mint egyes bíróság jár el, azonban a hatáskörébe utalt bűnügyek tárgyalása és elbírálása végett az »Amtsgericht« mellett »Schöffengericht« szerveztetik (25. .§.), mely az »Amtsrichter«-ből mint elnökből és két »Schöffe«-ből áll. A törvényszékek — Landgericht — büntető tanácsa — Strafkammer — a főtárgyaláson öt biróból a kihágási ügyekben mint felebbviteli bíróság, továbbá a magánvád eseteiben három biróból álló tanácsban határoz (77. §.). A főtörvényszék — Oberlandesgericht — büntető tanácsa öt (124. §.), a birodalmi 26*