Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

198 138. szám. igy annak során a B. P. alkalmazhatósága, — szabályainak egészen elütő jellegénél fogva, — szintén ki van zárva. f) A javaslat szerint (26. §, utolsó bekezdés) megszűnnék a rögtönitélő bíráskodás. Ha tehát esetleg valamely rögtönbirősági eljárás volna folyamatban, a mennyiben még jogerős ítélet nincs hozva, az ügyet át kellene tenni az új hatásköri szabályok szerint illetékes bírósághoz és a B. P. szerint kellene folytatni. §) Az új hatásköri szabályok és a B. P. alkalmazhatósága az életbelépés napján már folyamatban levő ügyekre nézve (4. §.). 1. Összhangzásban áll az általános perjogi elvekkel a 4. §. első mondata, mely elrendeli, hogy az új hatásköri szabályokat és a B. P. rendelkezéseit az annak életbe lépése napján már megindított ügyekben is rendszerint alkalmazni keli. Az első mondatnak az a rendelkezése, hogy az eljárást az új jogszabályok szerint »kell folytatnia, világosan kifejezést ad annak is, hogy a korábbi hatásköri és eljárási szabályok szerint teljesített perjogi cselekmények hatályban maradnak, csak a bűnper folytatása történik az új hatásköri és eljárási szabályok szerint. Hogy mikor tekintendő az eljárás »meginditott«-nak, azt az eddigi jogszabályok szerint kell megítélni. 2. Az első mondat általános szabálya alól azonban kivételt kell tenni azokban az ügyekben, melyek a régi eljárási szabályoknak hatályba léte alatt már annyira előhaladtak, hogy az ügynek az eddig illetékes bíróságtól való elvonása zavarokra adna alkalmat és az eljárásnak az uj perjogi szabályok szerint való átalakítása nagy nehézségekkel járna (4. §. első bekezdés második mondata). Az újabbkori törvényhozások a bűnpernek küiönböző stádiumát jelölik meg a régi és az új jogszabályok alkalmazása tekintetében elválasztó határvonal gyanánt. Az 1853. évi július hó 29-éről kibocsátott ausztriai büntető eljárási törvény életbeléptetése tátgyában 1854. évi május 29-éről kiadott igazságügyministeri rendelet (közölve az 1854. évi Reichsgesetzblatt-nak 393. és következő lapjaink) IV. czikke a korábbi jogszabályokat rendeli alkalmazni, azokban az ügyekben, a melyekben az életbelépés napja előtt vizsgálatot rendelő határozat hozatott. Az 1873. évi osztrák életbeléptető törvény III. czikke azt rendeli, hogy ha az 1873. évi büntető perrendtartás hatályának kezdete előtt megszüntető vagy vádhatároeat vagy ítélet (»Enderkentniss«) hozatott: az e határozatok ellen használt jogorvoslatok felett a másodfokú és a legfelső bíróság az eddigi törvények szerint határoznak, a mennyiben azonban a hatálybalépés napja előtt az 1853. évi büntető perrendtartás 200. §-ához képest hozott vádhatározat alapján főtárgyalás volna tartandó: akkor az életbeléptető törvény IV. czikke értelmében a főtárgyalásra és ezt követő eljárásra nézve a korábbi törvények az irányadók. Ugyancsak a IV. czikknek utolsó bekezdése kimondja, hogy sajtóügyekben, ha már a főtárgyalás el van rendelve, a korábbi törvények, ellenkező esetben azonban az új bűnvádi perrendtartás értelmében kell az eljárást tovább folytatni. A német birodalmi büntető perrendtartást életbelépteto törvénynek 8. §-a azzal a kijelentéssel kezdi rendelkezéseit, hogy a hatálybalépés napján folyamatban levő bűnügyekben a további eljárásra nézve a büntető perrendtartás szabályai az irányadók, azonban az egyes államok törvényhozásai megtehetik az eljárásnak átalakításához (»zur Überleitung des Verfahrens«) szükséges rendelkezéseket. (Poroszországra nézve ezeket az átmeneti szabályokat az 1879. évi márczius hó 31-ről kelt törvény foglalja magában.) A mennyiben azonban a hatálybalépés napja előtt elsőfokú érdemleges itélet (»Endurtheil«) volt hozva — a 8. §, második