Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
176 137. szám. érdekében bármily minőségben (tanuk, szakértők) igénybe veszi, méltányos és igazságos, hogy az esküdtbirói szolgálatot teljesítő polgárok is legalább vesztett idejükért némi mérsékelt kárpótlásban részesittessenek. Számot is vetettek a törvényhozások eme kérdéssel s az esküdtek díjazását szabályul állítják fel. Az osztrák törvény (25. §,) szerint mérsékelt utazási díj jár az esküdteknek. Az 1853. június 18-án kelt királyi rendelet (77., 84. §-ok) szerint Belgiumban az esküdtek minden kilométer után 25 centimes útiköltséget és 3 francs 17 cent. napidíjat kapnak. Az 1893. évi márczius hó 22-iki schweizi szervezeti törvény 204. §-a szerint 10 franc napidíjat és ezenkívül az 1878. évi augusztus hó 16-án kelt szüvetségi törvény 1. §-ában meghatározott útiköltséget kapnak az esküdtek (szervezeti törvény 208. §.). Francziaországban a bűnügyi költségekről szóló 1811. évi június hó 18-iki törvény rendeli, hogy az esküdteknek miriaméterenkint 2 franc 50 cent. útiköltség állapíttassák meg. Angliában a rendes esküdtszéknél nem honorálják az esküdteket, de az úgynevezett speciális esküdtszéknél IV. György 6. törvénye szerint az esküdtek egy font sterling napidíjat kapnak. Való ugyan, hogy 1870-ben törvényt hoztak, mely szerint az esküdteket nemcsak polgári, hanem bűnügyekben is honorálni kell (Victoria 34. törv. 2. fej.), ezt a törvényt azonban csakhamar hatályon kivül helyezték (Victoria 34. törv. 2. fejezet), s igy rendes esküdtszékeknél az esküdteket ma nem honorálják. Németországban a szervezeti törvény kijelenti, hogy az esküdt hivatala tiszteletbeli: »Das Amt eines Geschworenen ist ein EhrenamU (84. §.), mindazáltal 55. és 96. §. azt a szabályt állítja fel, hogy az esküdt utazási költségeit meg kell téríteni. Nem is lehet máskép az esküdtszéki intézményt szervezni, csak úgy, ha az esküdtek kiadásait az állam megtéríti. Láttuk, hogy ez az elv a külföldi törvényekben is keresztül van vive, következéskép, ha azt akarjuk, hogy az esküdtszéki intézmény hazánkban zátonyra ne jusson, gondoskodnunk kell az esküdtek díjazásáról. Erről szól a javaslat 22. §-a, mely kijelenti, hogy az esküdtbíróság elnöke az esküdteknek megfelelő napidíjat, a nem helyben lakóknak útiköltséget is állapit meg. Nem is lehet ez ellen elvileg semmi kifogást tenni, s csupán financzialis szempontból támasztható az az aggály, hogy az esküdtek díjazása nem fogja-e a költségvetést túlságosan megterhelni. E kérdésre a statisztika segélyével tagadó választ kell adnunk. A statisztika szerint ugyanis átlag evenkint ezer oly ügy kerül tárgyalás alá, mely a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat szerint az esküdtbiróságok hatáskörébe fog utaltatni. Miután pedig számot sem tevő kevés eset kivételével egy ügy egy nap alatt letárgyaltatik, sőt kisebb ügyek közül egy nap alatt kettő is elvégezhető, s miután minden ügyhöz harmincz esküdt szükséges, e szerint az ezer ügyhöz — átlag véve — harminczezer napra kellene az esküdtek honorálásáról gondoskodni. Ha már most a legbőkezűbb schweizi törvényt veszszük kiindulási pontul, mely 10 franc napdíjat ir elő, akkor az esküdtek napidíja százötvenezer forintra rúgna evenkint, természetesen, ehhez jönnének az útiköltségek. Ámde eme számitásnál ne felejstsük el, hogy az esküdtek nagy része, főleg az, a melyik a székhelyen lakik, nem fog napidíjat kérni, a napidíj pedig két, legfeljebb 2Va forintnál magasabb összegben nem lesz megállapítható, végül, hogy útiköltség czímén igen csekély összeget kell praeliminálui, mért az esküdtek rendszerint a biróság székhelyén lakó esküdtképes polgárok közül fognak vétetni: ha mindezen tényeket egybevetjük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy az esküdtek díjazása nálunk evenkint jóval százezer forinton alól marad. Ez az összeg semmiesetre sem oly nagy, hogy azt fel ne kellene áldozni az esküdtszéki intézmény meghonositása s prosperálása érdekében. A költség megállapítása tárgyában kérelmet kell előterjeszteni és pedig az ülésszak berekesztéséig. Az elkésetten előterjesztett kérelem figyelembe nem vehető. A javaslat ezzel a
