Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
164 137. szám bizottság ül össze a békebiró elnöklete alatt (88. §.), mely bizottságnak tagjai a békebiró helyettese s a polgármesterek. A bizottság lajstromot állit egybe, mely kétannyi esküdtképes polgárt tartalmaz, mint a mennyi a járásra esik. Parisban minden kerületben külön bizottság működik, melynek elnöke a békebiró, vagy helyettese, tagjai a polgármester (maire de l'arrondissement), községi tanácsos (conseiler municipal) és négy bizalmi férfi, kiket a bizottság most emiitett három tagja az esküdtképes polgárok közül jelöl ki (9. §.). A törvény tüzetesen nem szabályozza a felszólalási jogot; de e helyett előírja, hogy az évi lajstromokat egybeállító bizottság az alaplajstromokba felvett esküdtek számát kiselejtezés vagy pótlás révén leszállíthatja, vagy felemelheti, de úgy, hogy eme kiselejtezés vagy pótlólag történt bejegyzés útján az esküdteknek mégha!ározott száma, az egészhez viszonyítva, egy negyedrésznél többel se ne apadjon, se ne szaporodjék. Ez a bizottság, mely áll a törvényszéki elnökből, békebirákból és kerületi tanácsosokból (con^eiller generál), midőn az emiitett működést elvégezte, ugyanakkor az évi lajstromot is egybeállította, mert az évi lajstrom azokból az esküdtekből áll, a kik az emiitett kiselejtezés után a lajstromba maradtak vagy oda pótlólag felvétettek. d) Az 1869. június 18-iki belga törvény szerint a tartományi tanács képviselőtestülete (la députation du conseil provinciai) minden törvénykezési kerületre összeállítja az alaplajstromot és ezt szeptember 30-ig átküldi a törvényszék elnökének (102. §.). Az alaplajstromokat a törvényszék elnöke két bíróval felülvizsgálat alá veszi és az esküdtek számát kiselejtezés útján felére reducálja (103. §.). Az ekként revideált lajstromokat a felebbviteli törvényszék elé terjeszti, melynek elnöke a rangban legidősebb két bíróval az esküdtek számát ismét reducálja felére s az igy megmaradt esküdteket lajstromba vezeti. Ez az évi lajstrom (104. §.). e) Olaszországban az 1874. évi június 8-iki törvény az esküdtek lajstromainak egybeállítását hat bizottságnak teszi feladatává. Az első a községi bizottság, mely a békebiró kivételével politikai elemekből áll, egybeállítja az alaplaj-tromot (Pelenco permanente), melyet a következő években csak pótol és kiigazít (10., 11. ez.). A második bizottság elnöke a járásbiró s tagjai a járás összes községeinek elöljárói, illetőleg a város polgármestere és három városi tanácsos. Ez megvizsgálja, helyesbiti s közszemlére kiteszi az alaplajstromokat, elfogadja a felszólalásokat s kiállítja a járási lajstromot (la lista dei Giurati del Mandamento 13., 14., 15. ez.). A harmadik bizottság áll a törvényszék elnökéből, egy törvényszéki bíróból és három tartományi tanácsosból; határoz a felszólalások fölött s egybeállítja a kerület lajstromát (la lista dei Giurati del Distretto), mely ismét közszemlére lesz kitéve s felszólalások tárgya is lehet (18—21. ez.). A negyedik bizottság tagjai a törvényszék elnöke és két birája. Ez a bizottság az évi lajstromot (la lista generálé dei Giurati) állítja egybe a kerületi lajstromokból (22. ez.). Az ötödik bizottság maga a törvényszék, mely nyilvános ülésben urnákba helyezi az esküdtek neveit s az urnákat lepecsételi (28. ez.). A kir. törvényszék végre tizenöt nappal az esküdtbíróság ülésszakának megnyílta előtt nyilvános ülésben kisorsolja a szükséges esküdteket s egybeállítja a szolgálati lajstromot (lista dei Giurati di servizio, 29. ez.). A lajstromok súlypontja Olaszországban a kerületi lajstromokra nehezedik, mert az évi lajstromok csak abból az anyagból alakithatók, melyet a kerületi lajstromok szolgáltatnak ; a harmadik bizottságban pedig a politikai elem határozott túlsúlyban van, mig az első és második bizottságban az igazságügyi elemet csak a békebiró, illetőleg a járásbiró reprezentálja. Az olasz esküdtbíróság tehát politikai jellegű.
